Pihenjen meg a lelked!
Nemzetfelajánlás Vodica-Máriakertben
Bodorodnak a fellegek, égi hegyek keveregnek. Vajon ma is esni fog? Vagy végre kisüt a nap? Hosszú az út a déli határig. Elhagyjuk Baját, elhagyjuk a falut, ahová őseim betelepedtek a XVIII. században. A tájban semmi rendkívüli, semmi látványos, mégis körülleng az otthonosság érzése. Az „én” falumnak is van – inkább csak volt – „vodicája”. Olyan vizecskéje, amelyhez elzarándokolnak a hívő lelkek, mert a vízben megpillantanak valamit. Az életadó vízben az életadót.