Egyházunk

1944. december 24-én végezték ki Bajcsy-Zsilinszky Endrét

A törökőri Kis Szent Teréz-plébánián évtizedek óta szolgál Bajcsy Lajos atya. Regnumi körökben különösen sokan ismerik. Arra azonban kevesen gondolnak – bár a név önmagáért beszél –, hogy Lajos atya rokoni kapcsolatban áll Bajcsy-Zsilinszky Endrével, akit éppen hetven esztendővel ezelőtt végeztek ki a sopronkőhidai fegyházban. Lajos atyával – miközben saját élettörténetéről beszélgettünk – szóba került a nemzeti ellenállás mártírjának sorsa, s egy kis „történelemkiigazítás” is.

Nemrég érkeztem haza Jeruzsálemből, ahol a Yad Vashem Intézet továbbképzésén vettem részt: hogyan lehet beszélni gyerekeknek a holokausztról. A nyolcnapos intenzív képzés bepillantást nyújtott a holokauszt előtti zsidóság életébe, beszélt az antiszemitizmus kialakulásáról, annak évszázados előzményeiről, majd magáról a holokausztról és az azt követő időszakról.

A katolikus egyház az üldözöttek védelmében (I. rész)

„Az áldozatok előtt hajtunk fejet, az embermentők előtt tisztelgünk” – hangzott el az Áldozatok és embermentők című koncert kezdetén Budapesten, a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban november 30-án. Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora, Haramza László operaénekes, Dobszay Péter orgonaművész és Murányi Tünde színművész, valamint a Goldmark kórus közreműködésével a hetven esztendővel ezelőtti súlyos, sötét történelmi időkre emlékeztek, amikor fölhangzott a zsoltárokból, a Siralmak könyvéből, az Énekek énekéből összeállított műsor, amelynek végén a két szólista, Fekete László és Haramza László a kaddis és a miatyánk éneklésével szólaltatta meg a békesség, a kiengesztelődés vágyát és akaratát. Magyarországot 1944 márciusában megszállta a nemzetiszocialista német hadsereg, majd ugyanennek az évnek az őszén, keletről kezdve kiszorította a németeket a nemzetközi szocialista szovjet hadsereg, s megszállta az országot.

Erdő Péter bíboros karácsonyi üzenete

Ravasz művész az Isten. Emberek nemzedékei követik egymást évezredeken át szívükben a vággyal, hogy szeressék őket, a szomjúsággal, hogy megteljék az életük értelemmel, a várakozással, hogy eljöjjön az az igazi, végső, hatalmas Másik, akihez képest célja lehet az utunknak, az életünknek, az emberiség nagy családja szakadatlan küszködésének itt a Földön. Valami belső sejtés, valami ősi ismeret, valami hajdanvolt ígéret emléke motoszkál bennünk. Fényeket keresünk az éjszakában, fogódzópontokat, amikor úgy érezzük, hogy minden megrendül körülöttünk. Isten pedig kísérte az emberiség útját, nevelte, felkészítette az embert arra, hogy személyesen találkozzék vele. Nagy irgalmasságában meglátogatott minket az, aki a magasságból érkezik, hogy megvilágítsa azokat, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek, és lépteiket a béke útjára vezesse (vö. Lk 1,78–79). Fénye a legfelsőbb magasságból tündökölt fel, magasabbról, mint a csillagok. Téren és időn is túlról. Magasabbról, mint a világmindenség, mélyebbről, mint az anyagvilág legbelsőbb összefüggései, közelebbről, mint a szívünk legbenseje.

Átadták a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola új épületét

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Hunyadi úti épületének teljes felújítását a Pécsi egyházmegye saját forrásból biztosította. Az intézményt Udvardy György megyés püspök a házavató teológusnapon áldotta meg.

A megszépült épület az új élet, a jövő jele – így kezdte köszöntőbeszédét a püspök a hittudományi főiskola épületének átadóján. Az ünnep azonban nem az épületről szólt: a püspöki áldás az ott dolgozók, oktatók, nevelők, tanulók munkáját és életét kíséri.

„A mi nemzedékünk kapta segítségül ezt a nagyszerű programot, mint elődeink a rózsafüzért. (…) Ez az egyszerű gyöngyfüzér is vezet bennünket a legdrágább gyöngyhöz, aki Krisztus” – Beer Miklós váci megyés püspök írta ezt ajánlójában Varga Péter plébános Krisztusfüzér, Élet gyöngyei című könyvéhez. A kötet egy imádságot, elmélkedést segítő új imafüzér használatához ad útmutatást.

Félreértés ne essék: Franz Küberl grazi karitászigazgató és Robert Menasse író nem politikai vagy gazdaságpolitikai vitát folytatott nemrég Bécsben, amikor felvetették a kérdést: csődbe jut-e Európa? Ferenc pápa strasbourgi beszéde talán nem is az Európai Parlament képviselőire tette a legnagyobb hatást, hanem a felelősséggel gondolkodó európaiakra, akik már régóta látják, és egyre gyakrabban szóvá teszik az Európai Unió elszakadását az alapítók szándékaitól és attól az ötszázmillió európai embertől, akik már mást se hallanak, mint politikai kifogásokat az unió működésére vonatkozóan.

Ferenc pápa az újraházasodottakról

Angelo Scola milánói bíboros megítélése szerint Ferenc pápa nem fog változást foganatosítani az elvált és polgári módon újraházasodott személyekkel kapcsolatos egyházi eljárásban. A Corriere della Sera december 2-i számában megjelent interjújában a bíborostól egyebek mellett azt is megkérdezték, véleménye szerint várható-e, hogy a szentatya olyan döntést hoz az újraházasodottakkal kapcsolatban, amellyel a korábbi pápák nem értenének egyet.