Beszélgetés Kocsis Fülöp metropolitával – Idén nagy és örömteli változások történtek a magyarországi görögkatolikus egyház életében. Ferenc pápa március 19-én metropolitai székké emelte a Hajdúdorogi egyházmegyét, s ezzel kezdetét vette egy új egyházszervezet kiépítése. Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolitát az átalakulás mellett a családszinódusról és a karácsony teológiájának keleti megközelítéséről kérdeztük.
Az éjszaka még ránk szorul. A sötétség fordítja oda tekintetét. Üres utcák, tapogatódzó fények az utak mentén. Aztán feltűnik az autóbusz, csomagtartója, ajtaja nyitva, várakozik. Vár azokra, akik ebben a hajnali órában érkeznek, a sötétség, a barátságtalan decemberi éjszaka ellenére. Az ember – különösen a mai kor embere, így érzékeljük – elsősorban a látvánnyal és a mozgással fogalmazza meg helyét és akaratát a világban. Így fejezi ki önmagát és viszonyait. Persze mindez talán elvontan hangzik. Megvalósulása azonban nagyon is érthető. A Misszió Tours utazási iroda lehetővé tette, hogy zarándokok egy csoportja december 8-án személyesen legyen jelen a római Szent Péter téren, a mozgással, az odautazással kifejezve zarándoklelkületét, a helyszínen pedig a közvetlen látvánnyal erősítve hitét. Azt a hitet, amely a szentatya, Ferenc pápa által e nappal meghirdetett irgalmasság évében el kell hogy érje – értelmünkön túlmenően – akaratunkat az aktív szeretet gyakorlásában. A szentatya ráhelyezi kezét a Szent Péter-bazilika súlyos bronzkapujára, s a két szárny ettől a finom mozdulattól megnyílik; tízezrek várnak a téren és a környező utcákban, s majd az év folyamán milliók, hogy átlépjenek az irgalmasság kapuján. Gesztus ez, tudja mindenki, de annak a szándéknak eleven gesztusa, hogy magunkban kell megnyitnunk azt a kaput, s magunknak kell – cselekedeteink által – belépnünk rajta.
Nem véletlenül kaptuk Ferenc pápát, aki mindig a szolidaritást hangsúlyozza. Amíg szegények vannak köztünk, nem ringathatjuk magunkat a kényelmünk illúziójában, nem ülhetünk nyugodtan a kényelmes lakásunkban, a terített asztalunknál, autóval, nyaralóval a hátunk mögött. Nem csukhatjuk be a szemünket, a szegénység, a hátrányos helyzet, a nyomor láttán – fogalmaz karácsony alkalmából megjelent interjúkönyvében dr. Beer Miklós. A váci megyés püspök részletesen is elmondja gondolatait a menekültügyről, a kereszténység jövőjéről, a politikai megosztottságról, és a tőle megszokott nyíltsággal beszél a paphiányról, a cölibátusról, de még a fogamzásgátlásról is.
Beszélgetés Erdő Péter bíborossal az irgalmasság szentévéről – Ferenc pápa december 8-án nyitotta meg az irgalmasság rendkívüli szentévét. Ebből az alkalomból beszélgettünk Erdő Péter bíborossal a keresztény életeszményről, a hit öröméről és a szeretet cselekedeteiről.
Mauro Giuseppe Lepori ciszterci generális apát volt az egyik vendége annak a lelkinapnak, amelyet a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tartottak november derekán. Az alkalom a szerzetesek évéhez illeszkedett. A szervezők olyan lelki útravalóval várták a több száz fős hallgatóságot, amely hivatásuk elmélyülésében segítette őket. Lepori atya előadása szintén ezt a célt szolgálta.
Afrikai látogatása utolsó napján, november 30-án bemutatott miséjének homíliájában a szentatya hangsúlyozta: Eltökélt döntést kell hoznotok arról, hogy új korszakot nyittok országotok történelmében. Velünk van a föltámadt Úr, aki átkel velünk a folyón. Legyetek az emberi és lelki megújulás kézművesei!
A magyar hittanoktatás gondjai és esélyei – A Pécsi Hittudományi Főiskola munkacsoportjának pályázata első helyezést ért el az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága által kiírt pályázaton. Dolgozatuk egy, a hittanoktatás megújítására törekvő módszertani műhely létrehozását tűzi ki célul. Sipos Edittel, az ötletgazdával beszélgettünk.
Veres András püspök Szent Márton életéről és példájáról – Idén ünnepeljük Tours-i Szent Márton püspök születésének ezerhétszázadik évfordulóját. A Római Birodalom korában, Krisztus után 316-ban, Nagy Konstantin császár uralkodása idején látta meg a napvilágot a Borostyánkő út mentén épült Savariában. Mégis úgy érezhetjük, hogy a hosszú évszázadok hagyománya és az iránta megnyilvánuló mély tisztelet szinte magyarrá tette, beemelte Mártont magyar szentjeink sorába. A köpenyét kettéhasító katona vagy a lúdjaival ábrázolt püspök gyermekek és felnőttek körében egyaránt az egyik legkedveltebb szentté vált. A jubileumi év kezdetén Szent Márton példájáról és követéséről, az ünnepi időszak eseményeiről Veres András szombathelyi megyés püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét kérdeztük.