Egyházunk

Az évforduló megnyitója Szombathelyen – felkeresik a „szemérmes szegényeket” is – Ünnepi szentmisével nyílt meg november 7-én, Szombathelyen a jubileumi Szent Márton-év. Előző nap délelőtt Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke felszentelte a megújult Szent Márton-templomot. Pannónia szentjének tiszteletére este vesperást mondtak a székesegyházban, majd az ünneplők lampionokkal vonultak át ahhoz a kúthoz, ahol a hagyomány szerint Szent Márton megkeresztelte az édesanyját.

Megalapításának nyolcszázadik évfordulóját ünnepli a Szent Domonkos által alapított Prédikátor Testvérek Rendje (Ordo Fratrum Praedicatorum). A jubileumi időszak 2015. november 7-én kezdődik, és 2017. január 21-ig tart. A megnyitót az egyes rendházak november 7-én világszerte szentmisével ünneplik. Ez a nap egyébként minden Domonkos-rendi szent emléknapja is.

Ferenc pápa – mintha csak „a szánkból vette volna ki a szót” – szinódusi záróbeszédében a következő kérdést vetette fel: „Mit jelent majd az egyház számára ez a családszinódus?” A tanácskozás résztvevői természetesen nem találtak kimerítő megoldást valamennyi nehézségre és kétségre, de a hit fényében alaposan megvizsgálták a problémákat, „nem dugták homokba a fejüket” – fogalmazott a pápa.

Megnyílt a Mátyás-templom harangtornya – Százkilencvenhét lépcső, csigavonalban… Útközben, az erkélyeket elérve pihenők. Felfelé menet – bár már a közel ötvenméteres magasságból is látható a teljes panoráma – a vágy, a kíváncsiság nem hagyja nyugodni az embert. Ha lehet, még magasabbra… még magasabbra. Lábizmaink felmondják a szolgálatot, de a szívünk, a szívünk hajszol bennünket. Ne add föl! Tovább, ne add föl! Százkilencvenhat, százkilencvenhét, s mikor a szűk „csigalépcsőházból” kilépünk az erkélyre, arcunkba tódul a fény… A szédületben együtt „repülünk” a galambokkal, akár a felhőkbe is kapaszkodhatnánk – János vitéz módjára –, s nagyokat haraphatnánk belőlük, és tán még a mesebeli griffmadárnak is hátára pattannánk elragadtatásunkban… Csaknem nyolcvan méter, ami, ha hozzávesszük a Várhegy magasságát, tekintélyes távolság a Duna vízszintjétől indulva.

A komolyabb sajtóorgánumok világszerte foglalkoznak a püspöki szinódus eredményeivel. Az olasz lapok többsége a német nyelvi kiscsoport sikereként értékelte, hogy bizonyos nyitás történt az újraházasodott elváltak irányában. Az egyedi esetek vizsgálata alapján a döntés lehetőségét a La Repubblica „német kompromisszumnak” nevezi. Ez megzavarta a konzervatívokat – írja a torinói La Stampa.

II. János Pál, akit Ferenc pápa 2014-ben avatott szentté, 1978 és 2005 között állt a katolikus egyház élén. Szent Péter és IX. Piusz után ő volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa. A Karol Wojtyłából lett II. János Pál a történelem egyik legkedveltebb egyházfője, és tán a legismertebb lengyel a világon. Négyszázötvenöt éve az első nem olasz és az összes addigi között az első szláv pápa. 1978. október 16-án választották meg. Október 22-én, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét. Most a hetvenéves Új Ember korabeli tudósítását olvashatják II. János Pál pápa megválasztásáról. Megtudhatjuk, mikor szállt fel a fehér füst, mit tett a tömeg, amikor a pápa először megjelent a bazilika erkélyén, beiktatási miséjén miért kezdett el könnyezni a szentatya, miért sürgette meg őt a szertartásmester, és pápaként melyek voltak az első szavai az emberekhez.

VI. Pál pápa 1965. szeptember 15-én a II. vatikáni zsinat tanácsára hozta létre a püspöki szinódus állandó intézményét, amelynek feladata, hogy a püspöki kollegialitás szellemében segítse a pápa munkáját. A testület a szentatya szándéka szerinti létszámban és földrajzi megoszlásban ül össze egy-egy, az egyházfő által meghatározott téma megtárgyalására. (A szinódus egyébként görög szó, a zsinattal rokon, és főpapok gyűlését jelenti.) A püspöki szinódus háromévenként tart rendes ülést.

A Rómában három héten át tartó szinódust megnyitó szentmisén, október 4-én Ferenc pápa irgalmasságra szólított fel, és a házasság felbonthatatlanságának fontosságát hangsúlyozta. Az egyháznak nem szabad „ujjal mutogatnia másokra”, és bárkit is elítélnie. Kötelessége felkutatni a sérült házaspárokat, és az irgalmas befogadás szándékával közeledni hozzájuk.