Mi is az a püspöki szinódus?
Fotó: news.va

 

A világ püspöki konferenciái létszámuk arányában egy vagy több szinódusi tagot választanak. A tanácskozásra a pápa is kinevez résztvevőket, illetve világi szakértőket is. A tanácskozáson a vatikáni hivatalok és a szerzetesrendek is képviseltetik magukat. Az üléseken összesen három-négyszáz személy vesz részt. A tárgyalások részint plenáris üléseken, részint pedig kisebb (nyelvi) csoportokban folynak.
A szinódus létrejöttekor aligha gondoltak arra, hogy eljöhet az idő, amikor a püspöki szinódus átveheti az egyetemes zsinatok szerepét. Története folyamán az egyház huszonegy egyetemes zsinatot tartott. A püspökök száma azonban egyre nőtt, s ma már ott tartunk, hogy nem is igen lehetne hatékony zsinati megbeszéléseket folytatni. 325-ben az I. niceai zsinaton 218 püspök vett részt.
Az 1545-ben kezdődött trentói zsinat legnépesebb ülésein sem voltak többen kétszáznál. Az 1869-ben kezdődött I. vatikáni zsinaton 774 volt a zsinati atyák létszáma, a II. vatikáni zsinaton pedig 2500 püspök ült a Szent Péter-bazilika tribünjén. Mára azonban már 7000-re tehető a világegyház püspökeinek száma.
Szabó Ferenc SJ nincs egyedül azzal a megállapításával, hogy Ferenc pápa számos megnyilatkozása azt jelzi: a püspöki szinódus szerepét és módszerét is meg akarja reformálni a zsinati kollegialitás és a „szinodalitás” szellemében. A szentatya már „szinódusi folyamatról” beszél. A mostani ülésen a kétszázhetven szinódusi atya nemcsak plenáris üléseken tárgyal, hanem kis csoportokban is. E testületek állásfoglalását a tanácskozás mindhárom hetének végén nyilvánosságra hozzák. A korábbi szinódusokon a csoportokban folyó egyeztetésekre kevesebb idő állt rendelkezésre.
A plenáris üléseken elhangzó háromperces felszólalások teljes szövege nem kerül a nyilvánosság elé. A pápa úgy gondolja, a szinódusnak „védett területre” van szüksége, hogy a Szentlélek működhessen, és a résztvevők szabadon beszélhessenek. A tavalyi szinódust egyesek kevéssé átláthatónak ítélték. A mostani ülésen tizennyolc meghívott házaspár kap szót.
Még nem tudni, hogy a háromhetes tanácskozás végén azonnal nyilvánosságra kerül-e a pápa döntése. Tény azonban, hogy a szentatya a záródokumentum megszerkesztésére egy valamennyi világrészt képviselő, kilenctagú bizottságot hozott létre. Ennek tagjai között ott van Erdő Péter bíboros, a szinódus főrelátora, Bruno Forte érsek, különleges titkár, Donald William Wuerl wa­shingtoni bíboros érsek, Victor Manuel Fernández püspök, az argentínai katolikus egyetem rektora és Adolfo Nicolas Pachón jezsuita generális. A záródokumentumot a pápa áttanulmányozza, majd dönt arról, hogy esetleg átdolgozza-e.
A tanácskozáson a munka tizenhárom, egyenként húsztagú csoportban zajlik október 6-tól három héten át. A csoportok közül négy angol, három-három spanyol és francia, kettő olasz, egy pedig német nyelvű. A sajtó nyilvánosságát ötven püspök felváltva tájékoztatja az eseményekről.
Október 17-én ünnepélyesen megemlékeznek a püspöki szinódus intézménye fennállásának 50. évfordulójáról. Az esemény vezérszónoka Christoph Schönborn bécsi bíboros érsek lesz, és felszólal öt kontinens öt bíborosa is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.