Minden felnőtt volt egyszer gyerek

Nemrég a veszprémi állatkertben jártunk, ahol kislányunk legyőzve a félelmét, először végigment a hídként kifeszített imbolygó kötélhágcsón, majd a kölyökdzsungelben is teljesítette a próbát, lecsúszott a nagy csőcsúszdán. Ahogy a furfangos és izgalmas építmény alól figyeltem, hogyan mászik föl, majd araszol a gyerekek között a köteleken, hogyan bújik át a faládákból kialakított akadályokon, s tűnik el a csőben, talán először éreztem azt, hogy nem állhatok örökké a gyermekem mellett.

„Eladó egy dollár!”

Felkészülő

Képzeljünk el egy árverést, ahol egy egydollárosra lehet licitálni. Kikiáltási ára egy cent. Minden a hagyományos módon történik, egy kivétellel: nemcsak a nyertesnek, hanem az utolsó előtti licitálónak is be kell fizetnie az általa utoljára felajánlott összeget. A nyertes megkapja a dollárt, a másik viszont nem kap semmit – csak fizet.

A fenti játékot és tapasztalatait Martin Shubik közgazdász tette közzé az 1970-es évek elején, hogy bemutassa, hogyan ragadhatunk bele egy teljesen ésszerűtlen versenyhelyzetbe. Shubik, miután társasági összejöveteleken számos alkalommal tesztelte a játékot, arra a meglepő eredményre jutott, hogy a licit általában nem áll meg egy dollárnál, sőt, a leütési ár a bankjegy értékének többszöröse is lehet.

A felnőtt is hibázhat

Felkészülő

Senki sem tökéletes, mi, felnőttek is hibázhatunk. Sőt, elég gyakran hibázunk is: nemcsak a munkánkban vagy egymás között, hanem a gyermeknevelésben is. Nagyon fontos, hogy ilyenkor tudjunk bocsánatot kérni gyerekeinktől. Ez persze nemes gondolat, de nem biztos, hogy a mindennapi hajtásban sikerül észrevennünk, hogy megbántottuk őket. Ezért mi úgy gondoltuk, megkérjük a gyerekeket: jelezzék, ha úgy érzik, nem szépen szóltunk hozzájuk, ha valamivel megbántottuk, vagy ha más miatti idegességünkben jogtalanul leszidtuk őket, stb.

Orvos kerestetik

A NaPro-technológia magyarországi bevezetéséről

Múlt év decemberében Cser István tollából beszámolót olvashattak lapunkban a meddő pároknak reményt adó Na-Protechnológiáról, amely élvezi a katolikus egyház támogatását, kidolgozóját VI. Pál pápa enciklikája ihlette. Mikortól alkalmazhatják a módszert hazánkban is? Kihez fordulhatnak az érintettek? Megkérdeztük a NaPro magyarországi koordinátorait.

A NaPro-technológia (Natural Procreativ Technology) segítsége révén komoly eséllyel válhatnak termékennyé addig meddőnek hitt párok. Nem „csodamódszer”, hanem egy olyan természetes orvosi módszer, amelynek segítségével már sok ezer esetben segítettek olyanoknak is, akik korábban akár többször is részt vettek lombikprogramban, mégsem válhattak szülőkké.

„Ne öljük meg a jövőnket!”

Abortuszellenes tüntetés Rómában

„Aki megment egy életet, megmenti az egész világot” mottóval rendezett felvonulást az abortusz ellen Róma belvárosában a Marcia per la Vita (Menet az Életért) elnevezésű olasz mozgalom. A menettel egy időben „nővédő” szervezetek ellentüntetést tartottak.

Hasi panaszok

Felkészülő

Gyermekkorban jellemzően kétféle hasmenést különböztethetünk meg. Az egyik az akut, amely hirtelen kezdődik, heves vagy kevésbé heves tünetekkel, esetenként lázzal, hányással kísérve. Ez többnyire fertőzéses eredetű megbetegedés. A másik a krónikus, hosszasan fennálló hasmenés. A kettő közt mind a diagnosztika, mind a terápia szempontjából jelentős eltérések vannak.
Az akut fertőzéses eredetű hasmenések általában néhány napig tartanak. Maga a hasmenés és a hányás tulajdonképpen védekező reakció: a szervezet így próbálja eltávolítani a bekerült toxinokat és kórokozókat.

Most, mikor ugyanúgy, mint mindig…

Felkészülő

Május az egyik legkedvesebb hónapom az iskolában. A végzősök ballagásával lezárul egy hosszú folyamat, összegzünk, visszanézünk a közösen megtett útra, elengedünk. Hagyományaink szerint egy szál liliommal járjuk végig az utat, amelyet az iskola kapuján belépve a „kis ötödikesek” adnak át nekünk. Nem sietünk, szépen lassan és méltóságteljesen járjuk végig azokat a tereket, amelyek az eltelt években meghatározták a mindennapjainkat. Az épület szürke folyosói most fényesebbnek tűnnek, a csönd és az ünnepi zajok keveredése különös hangulatot kölcsönöz lépéseinknek.

Mit ígér a jövő?

Mi vár ránk? Minden változás előtt ez a kérdés motoszkál bennünk. Egy érettségiző diák pedig különösen sokat töpreng a jövőn. Milyen lesz az érettségi, milyen tételt kapok? Jelen leszek-e teljes tudásommal, és közben nem rontom-e el a túl sok izgulással? És mi lesz utána? Hova vesznek fel? Mi lesz, ha sehova? És ha felvesznek, csakugyan azt tanulom-e majd, amiben ki tudok teljesedni? Meg tudok élni majd a választott hivatásomból? Mit fog érni a tudásom öt-hat év múlva?