Akarok gyereket? – Gyereket akarok!

A rendszerváltozás környéke magánéletemben is változást hozott: megnősültem. Az egyetemen ismerkedtem meg feleségemmel, s az államvizsgán már sejtettük, gyerekünk lesz. Hogy mindez „hivatalosan” is bebizonyosodjon, nejem elment az illetékes kórház szülészeti és nőgyógyászati szakrendelésére.
Apukajelöltként elkísértem a rendelő ajtajáig. Várakoztunk, izgultunk, majd behívták a mamajelöltet. Amikor kijött a rendelőből, zokogott. Megdöbbentem, nem tudtam mire vélni a dolgot. Percek teltek el, míg szólni tudott.

Levélváltás internetről és függőségről

Felkészülő

Kedves Kimondhato.hu!

Bár tanulok rendesen, és az iskolában vannak barátaim, a szüleim „internetfüggőséggel” gyanúsítottak meg. Meséltek valami huszonnégy éves sorozatgyilkosról (a kulcsi esetről van szó – a szerk.), aki úgyszintén „internetfüggő” volt. Én erre azt mondtam, hogy a gyilkos elméjével az internet nélkül is probléma volt, erre ők makacsul nemet mondtak. Nem vagyok internetfüggő. Bár viszonylag sokat internetezek, az internet nem tesz semmivel se boldogabbá. Számomra ez is csak egy kommunikációs eszköz a sok közül, amelyet akkor használok, amikor akarok.

Mindig az kell neki, ami a többinek…

Felkészülő

Az iskoláskor beköszöntével nemcsak a feladatok és különórák szaporodnak meg a családok életében, hanem az egy főre jutó hazacipelt gyűjtenivalók is. Mi mindent lehet gyűjteni csak a gyermeki fantázia és a hagyomány anyagára építve! S még ehhez jön mindaz a színes, felcsigázó kavalkád, amit a játékgyártók kifejezetten a kicsik szája íze szerint fejlesztenek, az adott idény aktuális slágerjátékát teremtve egy darab papírból vagy műanyagból.

Freskókkal az iskolai kultúráért

Országos programot indít az ARTTÉKA

A magyar tudatban a templomot felépíteni Szent István óta egyet jelent a nemzet megtartásával a szétszóródással szemben. A települések iskolái ugyancsak ezzel a céllal váltak nélkülözhetetlenné történelmünk során. A Templomunk a mi iskolánk című projekt a freskófestészet társadalomformáló erején keresztül a két legtisztább közösségi céllal létrejött tér – a templom és az iskola – között próbál kapcsolatot teremteni.

Egy ajtó kinyílt

Anyák napi beszélgetés születésről, halálról, gyermekvállalásról

„Életem fordulópontja a 2008-as év: ebben az évben született és meghalt, majd fogant egy gyermekem” – írja blogjában Salamin Ágnes. A négy gyermeket nevelő asszony nemcsak saját és családja történetét írta újra, hanem mindazokét, akiket megérintett személyes története. Anyák napi interjúnkban a megfogant élet minden körülmények között való vállalásáról, születés és halál együvé tartozásáról beszélgettünk.  

Családóra a börtönben?

Felkészülő

Közel két éve járunk Kecskeméten a fiatalkorúak börtönébe és a börtön anya-gyermek részlegére. „Boldogabb családokért” című, családi életre nevelés programunkat valósítjuk meg ott is. Először nagyon meredek ötletnek tűnt a dolog, de több megerősítést kaptunk, hogy kezdjük el e szolgálatot. Egy év sem telt el, amikor azt vettük észre, hogy heti szakmai megbeszéléseink nagy részében a börtönélményeket dolgozzuk föl. Munkatársaink a kezdeti havi alkalmak helyett most már szinte hetente járnak be.

Érdemes felnőni?

Felkészülő

 „Itthon vagyok itt e világban, / s már nem vagyok otthon az égben.” Így jellemzi Kosztolányi a felnőttkort Boldog, szomorú dal című versében. Költészetében a felnőtté válás végső soron egyet jelent a beszűküléssel, az elszürküléssel, a gyermek csodákra való fogékonyságának elvesztésével. Hasonló vélekedés olvasható Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művében is: eszerint a „nagyok” (Rónay György fordításában: a fölnőttek) fő ismérve, hogy a valóban fontos kérdések helyett már csak a lényegtelen dolgok foglalkoztatják őket. E szerzők szerint tehát az emberi élet legteljesebb, legértékesebb szakasza a gyermekkor, amelyhez képest a felnőtt lét visszalépést jelent.

„Találjuk meg a szavakat”

Kommunikáció a házasságban

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családteológiai Intézete februárban indította el beszélgetős előadásait. A rendezvény igen nagy népszerűségnek örvend azóta is. A félév utolsó témája a kommunikáció volt. A jó hangulatú est házigazdája ezúttal is Papp Miklós görögkatolikus parókus, morálteológus – maga is férj és apa –, valamint Somogyiné Petik Krisztina és Kézdy Anikó pszichológusok voltak. Az alábbiakban a beszélgetés szerkesztett változatát közöljük.

Sokszor hallani ma azt a kissé keserű és ironikus megállapítást, amely szerint felesleges házasodni, hiszen a házasságok ötven százaléka válással végződik. Mintha annak „sikere” pusztán a vak véletlenre lenne bízva. Fontos látnunk, hogy ez nincs így. A házasság minősége, tartóssága azon múlik, hogy a két fél mennyit tesz érte.