Istenhez szeretni
Felkészülő
Nyolc évvel ezelőtt érettségizett, Szent Edith Stein nevét viselő osztályom nyolc-tíz tagjával a mai napig minden nagypénteken éjjel együtt járjuk a keresztutat. Megérkeznek hozzám a templomi szertartás után, kicsit beszélgetünk, teázunk, majd nekiindulunk. Ők írják a stációk elmélkedéseit, közösen mondjuk az imákat, és egyre följebb jutunk a kis hegyen a Golgotáig. Így volt ez a gimnáziumi négy év alatt is, akkor azonban az iskola kötelező programjaként még én osztottam be a csoportokat az elmélkedések megírására, nekem kellett megszerveznem a közös keresztutakat, gondoskodni a papírról, a mécsesekről. Ma már – úgy tűnik – belső igényükből fakad ez a nagypénteki együttlét.