Gyógyfüves ház Ölbőn

Pályázati forrásoknak és áldozatos támogatóknak köszönhetően megújult az ölbői Szent Miklós Gyógyfüves Ház kertje. Július 1-jén és 2-án karitászmunkatársak látogattak el ide, kipróbálták az új Kneipputat, és megismerkedtek a kertben termesztett gyógynövényekkel.

Az egyházmegyei karitász által működtetett gyógyfüves ház a falu utolsó háza Ölbőn. Létrehozásának ötlete akkor született meg, amikor megnyitotta kapuit a Castellum Teaház – avatott be a részletekbe Tuczainé Régvári Marietta. Szükség volt ugyanis a folyamatos gyógynövény-utánpótlásra, és ezt így saját erőből oldotta meg a szervezet, mondta az igazgató. Eleinte az üresen álló plébániakertekben kezdték el gyűjteni az ott fellelhető gyógynövényeket, majd belefogtak a tudatos termesztésbe. Természetesen a feldolgozásról is gondoskodni kellett. Ezt a célt is szolgálja az ölbői ház, amelynek kertjében gyógynövényeket termesztenek.

Huszonöt éves a ferences misszió Kárpátalján

Majnek Antal atya 1989. július 26-án érkezett meg Nagyszőlősre, majd néhány nap múlva Zatykó László és Radics Dávid követte őt. A fészekrakás negyedszázada töretlenül zajlik, újabb és újabb ferencesek szorgos munkájával. A huszonöt év kegyelmeiért július 25-én adtak hálát a nagyszőlősi plébániatemplomban.

Majnek Antal, aki néhány évvel érkezése után munkácsi püspök lett, így emlékezik az első napokra: „Amikor a csapi határátkelőnél a vonat nagyon lassan haladt át a Tisza fölött, elmerengtem azon, hogy néhány éve itt kajakoztam a gimnazistáimmal. A magyar határőrök óva intettek, hogy ne menjünk közel a határhoz, mert a szovjet katonák ránk lőhetnek. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer belépek ebbe a zárt világba.”

Maradiaga bíboros az USA külföldiellenességéről

Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga hondurasi bíboros, Ferenc pápa egyik tanácsadója bírálta az Egyesült Államok politikusait, amiért elutasító magatartást tanúsítanak a gyermek bevándorlókkal szemben. Vannak, akik azzal vádolják ezeket a gyerekeket, hogy olyan betegségeket hurcolnak be az országba, amelyek addig ismeretlenek voltak – idézi a La Tribuna című lap a bíboros érseket. Az efféle félelemkeltések miatt alakulnak ki az olyan tiltakozó megmozdulások, mint amilyen a legutóbbi Los Angeles-i menet is volt. A gyerekek életkörülményeik ártatlan áldozatai. Tiszteletet és támogatást érdemelnek. A bíboros ugyanakkor keményebb fellépést követelt a gyermekkereskedő bandák vezetőivel szemben, akik hatalmuk alá vonják és jó pénzért örökbe adják a gyerekeket. E bűncselekmények elkövetéséhez nemegyszer határőrök nyújtanak segítséget. (KAP)

A pápa az iraki helyzetről tájékozódott

Ferenc pápa telefonon beszélt Ignatius Joseph Younan szír katolikus patriarchával a moszuli keresztényüldözésről. A patriarchátus moszuli székhelyét az iszlamista terroristák felgyújtották. A pátriárka elítélte az úgynevezett civilizált világ hallgatását. (KAP)

II. János Pál pápa ezt írta Egyház Ázsiában kezdetű apostoli levelében, 1999. november 6-án: „Ahogy az első évezredben a keresztet európai talajban ültették el, a második évezredben pedig Amerikában, úgy a harmadikban remélhetőleg a hívek nagy tömege Ázsia hatalmas és élő kontinenséről kerül majd ki.” Talán erre utal a Dél-Koreába érkező Ferenc pápát köszöntő dal címe is: Koinonia. Ez a görög szó az újszövetségi Szentírásban a keresztények egymással és Istennel való közösségét fejezi ki. Szent János első levelében így ír erről: „Amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi ugyanis közösségben vagyunk az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal.” Ezt a békességet szerző közösséget kínálja a földrésznek a kereszténység. Ázsia – és közelebbről Korea – ugyan nagy történelmi múlt és jelentős szellemi értékek örököse, a modern gazdasági fejlődés lehetőségének birtokosa, de nagyon híjával van a békességnek. Dél- Korea hatvan éve a szovjet terjeszkedési szándékból kirobbantott koreai háború következményeinek feszültségében él.

Mióta olvastam a hírt, hogy Ferenc pápa Szent Anna napján Casertába látogat, azóta tudom, hogy a település Nápolytól mintegy harminc kilométerre keletre fekszik. Annak is utánanéztem, hogy a hetvenötezres város mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari központ és püspöki székhely is. Nevezetes látnivalója az egykori Bourbon királyi palota, amely fenséges parkjával a világörökség része.

Ennek a palotának a nagytermében találkozott a Casertába látogató Ferenc pápa az egyházmegye papságával, majd az épület előtti téren nyitott dzsipjéről üdvözölte az egybegyűlteket. Mindez azonban inkább csak a város életében volna jelentős esemény, és nem jelentene mindnyájunk számára szóló üzenetet.

Ferenc pápa július 25-én délben váratlanul felkereste a vatikáni menzát, ahol a szentszéki alkalmazottak ebédelnek. A menza konyhafőnöke így fogalmazott a látogatással kapcsolatban: „Igen, a pápa ma a mi vendégünk volt. Úgy érkezett, ahogyan a legegyszerűbb munkások. Beállt a sorba, kiszolgálta magát, mint a többiek: magához vette a tálcát és az evőeszközöket.