Kattárs – 2014

A segítés és az önsegítés lehetőségei

 

Hosszan tartó esőzés nehezítette a Katolikus Társadalmi Napok (Kattárs) lebonyolítását Miskolcon. Ennek ellenére mintegy négyezer érdeklődő kereste fel szeptember 12-én és 13-án a programokat: az előadásokat, fórumokat, koncerteket, valamint a harminc kiállító szervezet sátrait.

A katolikus egyháznak van válasza a társadalmi kérdésekre és problémákra – erre kívánja felhívni a figyelmet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága kezdeményezésére idén másodízben megrendezett Kattárs. A rendezvény azt mutatta meg, hogy a katolikus társadalmi tanítás közjóról megfogalmazott alapelveinek gyakorlati megvalósításában is hangsúlyos szerepet vállalnak a keresztények: hazánkban is naponta több ezer helyen folyik a csendes munka a rászorulókért, betegekért, idősekért, gyerekekért.

Önkéntes szolgálat

72 óra kompromisszum nélkül: idén is várják a fiatalokat

 

Fiatalokat várnak az ország egész területéről, hogy három napon át – október 9. és 12. között – kisebb-nagyobb csoportokban másoknak segítsenek, közhasznú feladatokat teljesítsenek.

„Exkluzív kalandtúra a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében. Vállalkozó szellemű fiatalok csoportjai országszerte arra szánják három napjukat, hogy másoknak segítsenek” – írják felhívásukban a szervezők.

Az ezeréves plébánia – Óbudán

A múlt emléke – a jelen képe

 

A kegyoltár búcsúnapját rendezték az óbudai Szent Péter és Pál-templomban, szeptember 7-én. Az ezredik, jubileumi évét ünneplő plébánia Kovács Zoltán érseki irodaigazgatót hívta meg fő celebránsnak, s a kerület több lelkipásztora részt vett a szentmisén. Tercsi Zoltán plébános hangsúlyozta: az elmúlt ezer évben mindig fontos szerepet töltött be a Mária-tisztelet, melyre elsőként Szent István adott példát a magyaroknak. A török hódoltságot követő időkben a betelepülő németek hozták magukkal a Mária-tiszteletet. A templomban – az oldalbejárattal szemben – látható a második főoltár, az úgynevezett Kiscelli oltár. A templom építése idején oldalkapu volt a helyén. 1785-ben befalazták az oldalkaput, s ide állították azt az oltárt, amely a Kiscelli-hegyen lévő trinitárius kolostor templomának főoltára volt, s a mariazelli kegyszobor másolatát őrizte. Hogyan került a Szent Péter és Pál-templomba az oltár? II. József császár felvilágosultnak vélt gondolkodásával számos szerzetesrendet betiltott, elárvereztette a trinitáriusok templomának berendezését is. Kühteiber Antal molnármester vásárolta meg az oltárt, s idehozatta Batthyány József esztergomi érsek engedélyével. Az oltár angyalait Bebo Károly készítette, akkor még a kiscelli templom számára, amely templom a környék birtokosa, a gróf Zichy család pártfogása alatt állt.

A társadalmi felzárkóztatásért

Önkormányzat és egyház – lelki hidak Miskolcon

 

„Egész életemben emberekkel foglalkoztam – erről szól a munkám intézményvezetőként és orvos-közgazdászként” – vallja honlapján Kriza Ákos polgármester, aki így nyilatkozott lapunknak a szeptember 12–13-án Miskolcon megrendezett Katolikus Társadalmi Napok rendezvénysorozatról kapcsolatban:
– Fontosnak tartom, hogy városunk adhat otthont ennek a jelentős társadalmi eseménynek. Ez egyfajta elismerést is jelent számomra az elmúlt négy évben az egyházzal közösen végzett munkánkra nézve. Ebben az időszakban a városvezetés és az egyház közösen vállalta a felelősséget a társadalmi problémákért, és együtt kereste a megoldást is ezekre. Számos területen, például oktatási, nevelési kérdésekben és természetesen a szociális szférában is együttműködtünk a helyi egyházi szervezetekkel. Azért is fontos ez, mert szociálisan közismerten hátrányos helyzetű térségről van szó. A szeretetszolgálatok kiemelkedő szerepet töltenek be nálunk – a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal például nemrég írtunk alá egy, a felzárkóztatási programokkal kapcsolatos megállapodást. Arra törekszünk, hogy a program keretében lehetőség szerint visszaállítsuk a megbomlott közösségi létet, és a leszakadó családokat visszatereljük a közösség életébe.

Munkahely vagy hivatás?

Aki ismeri az őszibarackfák gondozásának fortélyait, az tudja, milyen gondosan kell kialakítani metszéskor a félgömbszerű formát, hogy elegendő napfényt kapjon a növény, és megfelelő nagyságúra növekedjék a gyümölcs. Rossz metszéssel az egész évi termést tönkreteheti az ember. Ésszel és szívvel kell ott dolgozni. S mennyivel értékesebb a fánál a gyermek! Rossz hozzáállással bizony nem csak egy évi „termést” lehet tönkretenni.

A munkahely azt jelenti: megjelenek, elvégzem a dolgom, és hazamegyek. A hivatás azt jelenti: Valaki alkalmasnak talált arra, hogy szívvel-lélekkel hajtsam végre azt, amit általam akar megtenni. Itt nincs megadott munkaidő, nincs kényelem és önzés, és az eredmény beérése is csak sokára várható. Itt feladat van, amit – mert megbízik bennem – rám bíz a mindenkit szerető Isten.

Isten hozott, ökológia!

Teremtésvédelem

 

Sokfelől éri „ökológiai ösztönzés” napjaink hívő katolikus emberét. A pápák szavai, nemzetközi egyházi szervezetek hírei, a magyar püspökök 2008-as pásztorlevele, a katolikus sajtó írásai, sőt az e rovat címében szereplő – meglehet, nem tökéletesen megalkotott – kifejezés, a teremtésvédelem léte is azt bizonyítja, hogy egy új, egyre általánosabban használt fogalom van jelen az egyházi életben.

Hogy a környezeti kérdés létezik, azt tagadni ma már botorság lenne. Ha akadnak is véleményeltérések a helyzet súlyosságát és okait illetően, s ha elő is fordulnak olyan esetek, amikor az egyszerű emberek félrevezetésével valakik a saját hasznukra igyekeznek kihasználni a „zöld trendet”, akkor sem lehet már „az egész kérdést mindenestül” a háttérben álló érdekkörök által kifundált átverésnek minősíteni.

Hírek

Márton Áron püspök boldoggá avatásáért

A Gyulafehérvári érsekség (az erdélyi főegyházmegye) búcsúja Szent Mihály főangyal ünnepe, szeptember 29. Ez a nap egyúttal Isten szolgája, Márton Áron püspök halálának napja (1980) is. Az ünnep előtti vasárnap, szeptember 28-án 11.30 órára szeretettel hívunk és várunk mindenkit, különösen a Magyarországon élő vagy itt tartózkodó erdélyieket a Budapest VIII., Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-templomba, ahol Áron püspök úr boldoggá avatásáért mutatunk be szentmisét.

Új betegszoba Mátraverebély-Szentkúton

Kisboldogasszony napján, az ünnepi szentmisét követően Udvardy György pécsi megyés püspök megáldotta a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely új betegszobáját. A helyiség berendezéséhez a Katolikus Karitász kórházi ágyat, kerekes széket, járókeretet, infúziós állványt és egy defibrillátort adományozott a kegyhelynek.