Szüreti mulatság a Knézich utcában

A Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont programgazdag családi délutánján jártunk

 

A Fatekergő mesetanya csúsztatócskával, csapdatáblával, pörgettyűs játékkal, teknőből halászattal várta a kicsiket, nagyokat és szüleiket a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont udvarán, a szüreti batyus mulatság napján. Az október 11-ei rendezvényen egy szempillantás alatt megtelt az iskola eszem-iszommal, nyüzsgő diákokkal, kötényes szülőkkel, szorgos pedagógusokkal. A tavalyi, nagy sikerű Saláta Fesztivál után idén a szőlő, a szüret köré fűzték föl a programokat a szervező szülők és tanárok. Odaadó munkájuk tette lehetővé az igen nagy létszámú és jó hangulatú családi délután létrejöttét.

A jó példa ragadós

Sikeres volt a hetedik 72 óra kompromisszum nélkül önkéntes ifjúsági akció

 

Országszerte háromszázharminc helyszínen nyolcezer önkéntes végzett ökológiai, társadalmi és közhasznú munkát az elmúlt hétvégén, hogy szebbé tegyék környezetüket, és példát mutassanak arra: összefogva nagy dolgokra vagyunk képesek, és sokat tehetünk egymásért. Értékes munkát végeztek, maradandó dolgokat vittek véghez a fiatalok, és közben megtapasztalhatták az önkéntes, áldozatos munka nagyszerű érzését és erejét. Akik részt vettek az akcióban, egyként vallják: ez a hetvenkét óra csak a kezdet volt.

Már be vagyunk drótozva

Jezsuiták menekülése a kommunista Magyarországról 1948 és 1956 között

 

A közelmúltban Szerzetesek szekere címmel konferenciát rendeztek a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Az érdekes előadások közül – amelyek különböző történelmi időkben a magyar szerzetesek nevezetes útjaival foglalkoztak – az alábbiakban Mihalik Béla tudományos kutató Az Arlberg expressz hálókocsija című tanulmányát ismertetjük, amelyből megismerhetjük a magyar jezsuiták külföldre szökését, ezt a sajátos „utazást” 1948 és 1956 között.
A kommunista diktatúra 1948 nyarán döntött az iskolák államosításáról. „Ebben a felheccelt hangulatban következett be a szegedi jezsuita rendház és főiskola egy részének iparostanoncok általi elfoglalása 1948 őszén.” Ezzel lehetetlenné vált a fiatal jezsuita rendtagok magyarországi képzése. A provincia vezetői úgy döntöttek, külföldön taníttatják tovább növendékeiket. Csakhogy aligha kaphattak a kommunista hatóságoktól engedélyt és útlevelet. Más megoldás nem lévén, úgy határoztak, a rendi fiatalokat — az akkori hatalom szemszögéből nézve – illegális úton juttatják ki külföldre.

Áldás nyolcvanméteres magasságban

Országjáró
Pécsi Egyházmegye

 

Elkészült a bátaszéki templomtorony

Püspök a magasban. Mégpedig a szó szoros értelmében. Udvardy György pécsi megyés püspök úgy áldotta meg az újjáépített bátaszéki templomtornyot, hogy daru emelte fel a nyolcvanméteres magasságba.
Elkészültek és október 2-án végleges helyükre kerültek a bátaszéki templomtorony sisakjának elemei. A püspök másnap végezte el a szokatlan körülmények között bemutatott áldási szertartást.

Felújították a Dzsámit és a Csontváry Múzeumot

Országjáró
Pécsi Egyházmegye

 

Immár két éve folyik az a nagyszabású építészeti munka, amelynek keretében a Pécsi egyházmegye helyreállítja a dél-dunántúli város belső részében található, egyedülálló értékű épületeit. A Püspökvár titkai – a püspöki palotától a Dzsámiig elnevezésű terv részeként legutóbb (október 9-én) – európai uniós támogatással – a pécsi belvárosi templom (közismert nevén a Dzsámi) és a Csontváry Múzeum épülete készült el, előbbi százhatvanmillió, utóbbi százkétmillió forint ráfordításával.

Meghívás a szabadságra – buktatókkal

Mt 22,15–21

 

Jézus egyik sajátossága az, hogy kortársai számára is felismerhetően megél egy belső szabadságot, amely tanításának minden területére kiterjed. A mai evangélium azt mutatja meg, hogy Jézusnak mint igazi prófétának volt véleménye a politikáról. Bár sokan szeretnék politikamentesnek láttatni, nem volt az, ahogy mi sem lehetünk azok.

Nemes – üres

Katekézis a liturgiáról

 

A II. vatikáni zsinat liturgikus dokumentuma egy el nem évülő kritériumot fogalmaz meg a templomainkban helyet kapó művészeti alkotások számára: „Az ordináriusok, amikor az igazán szakrális művészeteket szorgalmazzák és támogatják, inkább a nemes szépségre, mint az üres pompára törekedjenek. Ez érvényes a szent ruhákra és a berendezésre is” (SC 124).

A Lélek várásában: a harmadik imaóra

Görögkatolikus lelkiség

 

Az egyház nem csak az állandó „Eucharisztia”, vagyis „hálaadás” állapotában él, hanem az állandó „epiklézis”, vagyis „Lélek-hívás” állapotában is. Görögkatolikus egyházunkban ennek egyik világos kifejeződési formája a nappal harmadik órájára – vagyis délelőtt kilenc órára – előírt harmadik imaóra végzése. Igaz, hogy a Szentírás nem jelzi, hogy a pünkösdi eseményben a Lélek kiáradása kilenc órakor történt (ApCsel 2,1–13), ám hagyományunk ezt ősi időktől fogva így tartja. Emellett azonban nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy Jézus Krisztus húsvéti misztériumának egésze és részletei is benne rejtőznek a szertartásban. Csak helyes szemléletmóddal fel kell fedezni bennük.