Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 920 a 2754-ből - Magyarország katolikus hetilapja

A vasárnap lényege (1. rész)

2014-10-30 Szerző: Kajtár Edvárd

Katekézis a liturgiáról

A II. vatikáni zsinat liturgikus konstitúciója a dokumentum utolsó részében a liturgikus év egyes ünnepeiről értekezik, és e rész egyik első egysége a vasárnapról mint az „egész liturgikus év alapjáról és magjáról” szól (106. pont). Minden szentmisében elhangzik a hívek részéről egy akklamáció (ünnepélyes felkiáltás), mégpedig a legszentebb rész, a konszekráció után, amely nemcsak a mise mibenlétét ragadja meg, hanem, ha úgy tetszik, a vasárnap lényegét is: „Halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz!” (vö. 1Kor 11,26). Ez a hitvallás egyfajta „tükör” arról, hogy mi is történik valamennyi liturgikus cselekményünkben, de közlés a vasárnap jelentéséről is.

A kilencedik imaóra: a mennyei haza reménye

2014-10-30 Szerző: Ivancsó István

Amikor egyházunk a délutáni három órára is szertartást rendelt el, akkor elsősorban azért tette ezt, hogy a nap imádsággal záruljon, mielőtt a vecsernyével megkezdjük az új liturgikus napot. Emellett azonban könnyű észrevenni azt a tényt is, hogy Jézus Krisztus húsvéti misztériumának teljességét tudjuk így megélni. A kilencedik imaórában a megváltó üdvtörténeti események imádságos átelmélkedésében a teljességre juthatunk. Itt már Jézus Krisztus kereszthalála és alvilágba való leszállása áll a szemünk előtt, valamint felsejlik a feltámadás dicsősége is.

Keumurgian Gomidasz november 5.

2014-10-30 Szerző: Szalontai Anikó

Az örmény egyház nem fogadta el a 451-ben megrendezett kalkedoni zsinat határozatait, s ekkor az örmények elszakadtak a katolikus egyháztól. A XVII. század vége felé azonban az örmény egyház egyre több tagja fogadta el a katolikus hitet, köztük volt Keumurgian Gomidasz is. Gomidasz Konstantinápolyban született 1656 körül. Apja megbecsült konstantinápolyi kereskedő volt, aki egy jeruzsálemi zarándoklata után, amikor is pappá szentelték, a város örmény papságának egyik meghatározó alakja lett. Gomidasz apjához hasonlóan pap akart lenni. Megnősült (a keleti egyház nem ismeri a papok kötelező nőtlenségét); házasságából hét gyermek született. 1685-ben szentelték pappá.

„Isten fiaihoz” illik a szabadság

2014-10-30 Szerző: Baranyai Béla

Kereszténység és nemzeti liberalizmus

Az elmúlt esztendők során a Párbeszéd Házának konferenciáin a XIX. század nagy magyar személyiségeinek – Liszt Ferenc, Széchenyi István, Eötvös József – küldetését és hitbeli meggyőződését elemezték. A tanácskozássorozat legutóbbi rendezvényén, melynek címe Kereszténység – nemzet – szabadság volt, a XIX. század meghatározó szellemi irányzatát, a nemzeti liberalizmust vették górcső alá. A szakmai-tudományos konferencia előadói teológiai, eszmetörténeti és filozófiai szempontból járták körül a felvetett témát.

A „szegények melletti opció”

2014-10-30 Szerző: Baranyai Béla

A felszabadítás teológiájáról

A Kereszténység – nemzet – szabadság című konferencián Lukács László, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola professor emeritusa a felszabadítás teológiáját ismertette. Az alábbiakban előadásának rövidített változatát közöljük.

A teológia szerint a döntési szabadság Isten előtti felelősséggel is jár, míg a politikai szabadság elsősorban a személy önrendelkezési jogát jelentette. A két szabadságfogalom sokáig el volt választva egymástól. A II. vatikáni zsinat igyekezett összehangolni ezeket azzal, hogy nyitott a szabadság e világi értelmezése felé. Ugyanakkor XXIII. János pápa azt is megfogalmazta, hogy az egyháznak a szegények egyházának kell lennie. Giacomo Lercaro bíboros, a liturgikus reform végrehajtója a „szegények anyai egyházáról” beszélt. A zsinat végére Hélder Câmara, Olinda és Recife érsekének vezetésével megszületett a „katakomba paktum”, melyben a csatlakozó főpásztorok a puritán élet és a szegények iránti szolidaritás mellett foglaltak állást.

Az Olvasó írja

2014-10-30 Szerző: Friedler Magdolna

Útlevél

„…aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.” (1Pt 2,9b)

Öt állampolgárságot kapott. Pedig nem volt nagy világfi. Épp ellenkezőleg. Nagyapa valójában még a falu határát sem hagyta el soha. Ugyanabban az egyszerű kis házban élte le az életét, velünk közös udvarban. A Monarchia Magyarországán született. A bécsi döntésig, közel húsz éven át csehszlovák fennhatóság alá tartozott a néhány ezres település. Hatesztendei, tiszavirág-életű magyar kötődés után, a Vörös Hadsereg térhódításakor egész Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták. Később Ukrajna függetlenedésével az emberek ismét kénytelenek voltak lecserélni hivatalos okmányaikat.

Koszorú Liszt Ferencnek

2014-10-30 Szerző: Tóth Sándor

Vannak fölszentelt helyek, házai a nagyvilágnak, amely pontokat ha összekötjük, a mozgalmas vonalrendszer behálózza Földünket. Ilyen szent hely a fővárosban a Hermina-kápolna is szép-szomorú történetével, művészetben gazdag „terével”, a (hazai) romanticizmus szépségeszményével, amely páratlan a határainkon belül. S hogy összefonódik a klasszicizmussal, azt igazolja, amit a német romantikusok megfogalmaztak, amikor kitágították a romantikus fogalmat: érvényes mindarra, ami távoli és ismeretlen, ami irracionális vagy rokon a halállal. Ezért romantikus minden művészet. Bizonyság erre a Hermina- kápolna esetében az alkotói névsor is: Hild József és Liszt Ferenc, Führich József, Leopold Kupelwieser, Novotny János, Johann Meixner; építész, zeneszerző, festők és szobrász, akik közül nem hiányzik a páratlan ízlésű Tomala Ferenc „műlapkereskedő” sem.

Az Alpok ősi kolostora

2014-10-30 Szerző: Koncz Veronika

A Szent Móric-kolostor ezerötszáz éve

Idén szeptembertől ünnepli fennállásának ezerötszázadik évfordulóját Nyugat-Európa legrégebbi kolostora. Szent Zsigmond, a burgundok királya építtette Szent Móric és a thébai legionárius mártírok tiszteletére a mai Svájc területén Agaunumban (Saint-Maurice-en-Valais-ben). Az apátság jelentős szerepet játszott Svájc kereszténnyé válásában. Idővel nemcsak a vértanú katonák tiszteletének, hanem Szent Zsigmond kultuszának is központjává vált.