Daniel Kehlmann F című regénye az emberi létezés legsúlyosabb kérdéseivel néz szembe zavarba ejtő határozottsággal, letudottnak állított válaszokkal, néhol pedig fájdalmasan ható cinizmussal. Válaszainak egy része szenvtelen, pökhendi, kíméletlen, a káröröm pedig, amellyel hőseit több helyen gúnyolja, a legélesebb ellentétben áll a mély együttérzéssel, emberismerettel és aggodalommal, amelyek írói világának amúgy az építőkövei.
Az örökmozgó Neal Morse nem csupán zenei tehetségével, hanem feltűnő termékenységével is kitűnik a kortárs amerikai rock mezőnyéből: projektről projektre ugrál, rendre nagylemezek sorát tölti meg nagy ívű szerzeményeivel, miközben legszemélyesebb dalait saját neve alatt adja ki.
Ferenc pápa üzenete Avilai Szent Teréz születésének ötszázadik évfordulójára
Avilai Szent Teréz spanyol misztikus kár melita egyháztanító liturgikus ünnepén, október 15-én tették közzé a szentatya üzenetét, amelyet az avilai püspöknek küldött a szent születése ötödik centenáriumára meghirdetett emlékév megnyitása alkalmából.
Ferenc pápa négy vonást emel ki Nagy Szent Teréz lelkiségéből: öröm, imádság, testvériség és figyelem a saját korára. Jézusról nevezett Teréz a vidám életszentségre ad példát: „Szomorú szent az, aki szomorú.” Teréz tudja, hogy az isteni Felségnek gyönyörűséget jelent az emberekkel társalogni. Isten velünk örvendezik – mondja. Teréz lelkisége az imádságból táplálkozik. Az imádság biztos út: az Úr jó barátként elkísér utunkon, és segít elviselni a szenvedéseket. „Az imádság legyőzi a pesszimizmust, és jó kezdeményezések forrása.”
Nemzeti himnuszunk – ha magán viseli is Kölcsey Ferenc lelkiségének és kora sajátos irodalmi műfajának mindmegannyi jegyét – imádság. A költemény Kodály Zoltán jóvoltából túlélte Rákosi ateista törekvését, és az az elképzelés sem járt teljes sikerrel, hogy elégedjünk meg Erkel dallamával, de ne énekeljük hozzá a szöveget.
Volt a történelmünkben egy pillanat, amikor mindannyian mosolyogtunk. Mi mindannyian, akiket a bűntudat nem kényszerített pincemélyre bujkálni. Mi mindannyian, nemre, fajra, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül; mi mind annyian, ilyen-olyan diákok és hallgatók, ez meg az melósok, itt meg ott szántóvetők, körző-, vonalzó- és agykoptatók, tollforgatók és komédiások, papok és apácák beöltözve és kivetkőztetve; mi mindannyian, a lehető legdemokratikusabban, anélkül, hogy bármilyen charta, okos vagy oktalan, európai vagy nem európai törvény szabályozta volna; anélkül, hogy bármilyen kerekasztal mellett bárkivel megtárgyalták volna; anélkül, hogy bárki menedzselte vagy szponzorálta volna. Mi mindannyian, akik e kicsike honban élünk, csak úgy egyszerűen, minden kényszer nélkül, a lehető legtermészetesebben, saját magunktól mosolyogtunk.
Az esztendő harmadik választására készülve sokszor hallottunk az önkormányzat fontosságáról. Ugye emlékszünk arra, hogy annak idején a helyi tanácsokban mindig az történt, amit az egyetlen párt akart. Ma pedig azok intézik az önkormányzat ügyeit, akiket mi választunk meg tisztségükre. E választás súlyát sajnos még nem mindenki érti. Nem mindenki érzi, milyen fontos szerepet játszik az önkormányzat egy-egy település jövőjének alakításában és az ott lakó polgárok ügyeinek intézésében.
1956 emlékére
A magyar nép kezébe vette a sorsát 1956-ban. Megelégelve a sztálinista diktatúrát, egyetemisták, diákok vonultak az utcára tüntetni a szovjet megszállás ellen. A szívük és a hazaszeretetük hajtotta őket. Meglehet, nem is gondoltak arra, hogy tettüknek milyen komoly következményei lesznek, ahogyan arra sem, hogy örökre beírják magukat a magyar történelembe. Hiszen általuk kezdődtek meg a visszafordíthatatlan folyamatok. A békés tüntetésnek induló megmozdulást a kommunista pártvezetés véres megtorlása követte, kitört a forradalom és a szabadságharc. Azóta, immár ötvennyolc éve a pesti srácokról és minden, hazájáért küzdő magyarról emlékezünk meg, tisztelettel adózunk a legnagyobb kisemberek emléke előtt, akik Magyarországért és a szabadságért harcoltak és haltak meg.