Kis lépések a jó megoldások felé

Teremtésvédelem

 

Az elmúlt évre vonatkozó visszatekintések gyakran hordozzák magukban azt a veszélyt, hogy tendenciózusak, s csupán olyan tényeket és híreket emelnek ki, amelyekkel bizonyítani lehet az összegzést készítő személy előfeltételezését. Ám bármennyire is igyekeztem, a globális környezeti ügyekkel kapcsolatban valóban nem találtam jó híreket. Ugyanakkor írásom második felében olyan, a közeljövőben várható történéseket említek majd, amelyek talán a jó megoldások irányába mutatnak.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár 2014 áprilisában Brüsszelben a következő kijelentést tette: „A természettel nem lehet tárgyalni, az a saját törvényei szerint teszi a dolgát, és nem vár senkire.” A főtitkár ezzel a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságára kívánta felhívni a figyelmet.

Levelek, érzések, történetek

A múlt esztendőben több levelet is kaptam kedves Új Ember-olvasóktól. Hagyományos, postai küldeményeket, nem e-maileket. Talán sokan már el is felejtették a kapcsolattartásnak e régi formáját, holott néhány évtizede nem is hallottunk még számítógépről, e-postáról, de még a vezetékes telefon is csak kevesek kiváltsága volt. Többször írtam már arról, hogy régebben, főleg a nyári szünetben gyakran leveleztem az osztálytársaimmal, mert másképp hónapokig semmit sem tudtunk volna egymásról. Mindennap izgatottan lestem, vártam a postást, mikor érkezik, hoz-e levelet vagy képeslapot, s emlékszem, milyen nagy öröm töltött el, amikor a postaládából nekem címzett küldemény került elő.

Évfordulók labirintusában

„Milyen jó, hogy túl vagyunk a szilveszteri hajcihőn, ránk férne végre egy kis lehiggadás az időhajszolásban, talán most egy picit fellélegezhetünk. Aztán úgyis beindul majd az agymenés, hogy 2015-ben már tényleg menthetetlenül eljön a világvége, mondván: ez épp eléggé fél kerek évszám az apokalipszishez. Csak nehogy bár ki felüljön az önjelölt prófétáknak, hiszen úgysem tudhatjuk előre azt a bizonyos órát…” – morfondírozott egy sort Z., miközben a harmadik pohár pezsgő utolsó kortya is legurult a torkán.

A hála hangja

Jn 1,1–18

 

Szent János evangéliumával, annak bevezető soraival, a Prológussal még olvasni nem tudó kisministránsként találkoztam. Négyévesen kezdtem ministrálni, 1951-et írtunk akkor. A szentmise abban az időben nem az áldással és az elbocsátással fejeződött be, hanem a Prológussal. A pap a mise befejeztével, az áldás és az elbocsátás után még visszafordult az oltárhoz, és az evangéliumos oldalon elmondta a Prológust. Ezt hívták utolsó evangéliumnak. Eközben már szólt az orgona, a nép a befejező éneket énekelte. A papot már csupán a ministráns hallhatta, ő is inkább csak hangfoszlányokat.

A keresztség ünneplése az apostoli egyházban II.

A római liturgia történetéből

 

Fontos tudatosítanunk, hogy a magyar megkeresztelkedni ige mögött a görög baptidzein húzódik meg, amelynek pontos fordítása: alámeríteni, visszaható alakban pedig alámerítkezni. Ez a szóhasználat pontos rituális utalást is tartalmaz, amennyiben leírja, hogy a keresztség vízben való alámerítéssel történt. Az Apostolok Cselekedeteiből kiderül az is, hogy ezt általában élő vízben, folyóban, tóban végezték (Vö ApCsel 8, 36;16, 13). Nem előzte meg huzamos előkészület: az apostoli igehirdetés hatása olyan elsöprő volt, hogy szinte tüstént kiváltotta a hallgatóság beleegyezését – ebben a korban még ismeretlen tehát a hosszú katekumenátus.

Istenjelenés

Bár a bizánci egyház január 6-ai ünnepének magyar elnevezése a vízkereszt, ezen a napon Jézusnak a Jordánban való megkeresztelkedését ünnepeljük. Sőt, még többet is: a teljes Szentháromságnak a világban történő első bemutatkozását. Ezért az ünnep eredeti görög elnevezése nemcsak epifánia (vagyis megjelenés, Úrjelenés), hanem teofánia (vagyis istenjelenés) is. Mindezt felfedezhetjük a tropárban, amely három részre oszlik.

Elizabeth Ann Seton

Január 4.

 

Elizabeth Ann Bayley néven született 1774. augusztus 28-án New York előkelő családjainak egyikében. Neveltetése szerint az episzkopális egyházhoz tartozott. Hároméves volt, amikor édesanyja meghalt. Mostohaanyja aktív társadalmi életet élt, támogatta a szegényeket, és saját házukban „élelmiszerbankot” működtetett. A fiatal Elizabeth mellette tanulta meg a szeretetszolgálat fontosságát.

Valamennyien ugyanarra az Istenre gondolnak

A katolikus egyház az üldözöttek védelmében (2. rész)

 

A bencés rend 1944-es pannonhalmi szerepvállalása szóba került abban az interjúkötetben, amelyet e sorok írója készített Várszegi Asztrik püspökkel, pannonhalmi főapáttal. (A hely szerelmese, Szent István Társulat, 2010)

– Ha jól tudom, mindmáig nem született olyan összefoglaló mű, amely Pannonhalma és a bencés rend 1944-es történetét dolgozza fel, különös tekintettel az üldözöttek menekítésére.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.