Egy jobb világért

Szerző:

Taizéi találkozó a száztornyú Prágában – a következő Valenciában lesz

 

Több mint harmincezer katolikus, protestáns és ortodox fiatal vett részt a december 29. és január 2. között Prágában megrendezett taizéi találkozón. A Roger testvér által harminc éve elindított bizalom zarándoklatának helyszíne már másodjára volt a cseh főváros. Huszonöt évvel ezelőtt, amikor a berlini fal romjai még a földet borították, a közösség az akkori Csehszlovákiában tartotta összejövetelét. Alois testvér szilveszterkor Prágában bejelentette, hogy a következő európai találkozó a spanyolországi Valenciában lesz.

Beszél a néma kő

Szerző:

Lechner Ödön, a magyar szecessziós formanyelv megteremtője

„Legyen úgy, mint régen volt” – énekelték a kilencvenes évek elején a Tolcsvay testvérek, arra szólítva dalukkal, hogy szépség, jóság, tisztesség és őszinte szeretet uralkodjék újra szerte az országban. A Lechner, az alkotó géniusz című kiállításon elsősorban ez jutott eszembe. Mennyi szemet gyönyörködtető szépség és szinte korlátlannak tűnő építészeti fantázia burjánzik az Iparművészeti Múzeum időszaki tárlatán, felidézve a boldog békeidőket… Díszes homlokzatok, gyerekkorom mesekönyveire emlékeztető színes virágok, elképesztően gazdag organikus térkompozíció tárul fel a látogató előtt. Vajh’, milyen nagyszerű lenne minden, talán ha ma is… De hagyjuk a felesleges nosztalgiázást. Nézzük a kiállított tárgyakat.

„Láttam, hogy minden megváltozik”

Szerző:

Magyar írók az első világháborúban

A nagy háború elől a magyar írók sem rejtőzhettek el. Persze nem is akartak. Sokan közülük haditudósítóként, mások harcoló katonaként vállaltak részt benne. De azok sem maradtak csendben, akik otthon voltak: versekben, publicisztikákban igyekeztek hangot adni mindenki békevágyának. A Petőfi Irodalmi Múzeum „Maradni szégyen, veszni borzalom” című kiállítása rájuk emlékezik.

Tétova sasszé

Szerző:

Táncoló sokaságot mindig gyönyörűség nézni: ritmusra lendülő kezek, lábak, kecsesen hajló derekak és önfeledt mosolyok a test és a lélek különleges harmóniájáról árulkodnak. Ken Loach tavalyi őszutón bemutatott, utolsónak szánt filmjében, a Tiltott táncokban is minden lépés stimmel, a stáblista lepergése után mégis úgy érezzük, mintha a film ütemet tévesztett volna.

Esélyek és remények

Szerző:

Január elején, gondolom, velem együtt sokan vannak úgy, hogy nem tudják eldönteni, vajon a félelem vagy a reménykedés erősebb-e bennük az új évvel kapcsolatban. A lezárt év már a múlté, öröme és bánata messze jár, s az új még bizonytalan, két- vagy még inkább többesélyes. Tapasztalt, bölcs kollégám gyakran mondja viccesen, amikor azt hallja, hogy jól vagyok: „Nem baj, majd elmúlik!”.

Felejteni való

Szerző:

Még emlékszem, mennyire kerestük karácsonykor a pártállami sajtóban az ünnep táján időnként felbukkanó nemes – ha nem is vallásos – gondolatokat, képeket. Kevés volt belőlük, de örömmel számoltunk be róluk.

Piarista bor – a győztes hárslevelű

Szerző:

A Piarista Rend Magyar Tartománya által meghirdetett borverseny díjazottja az elmúlt év december 11-én vehette át a kitüntető oklevelet. A győztes bor az év piarista boraként kerül forgalomba. E címet idén a Nyári Pince 2012-es évjáratú hárslevelűje nyerte el. A régi piarista borászati hagyományokat felélesztő pályázaton idén a száraz fehér borok versenyeztek.