Kis lépések a jó megoldások felé

Az egyesült államokbeli Nemzeti Óceán- és Légkörügyi Hivatal (NOAA) jelentése szerint a 2014. október havi középhőmérséklet 0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a XX. században mért 14 fokos októberi átlagnál. Ezt a rekordot elsősorban a tengervizek magas felszíni hőmérséklete okozta, amely ugyan a szárazföldön kevésbé volt érzékelhető, de például a déli féltekén – főként Latin-Amerika déli vidékén, valamint Nyugat- és Dél-Ausztrália nagy részén – rekordhőmérsékleteket mértek októberben. Az északi féltekén Európa déli részén, az Amerikai Egyesült Államok nyugati partvidékén és az orosz Távol-Keleten mértek rekordokat. Szibéria középső részén viszont az átlaghőmérsékletnél 4-5 Celsius-fokkal alacsonyabb értékek voltak jellemzők.

Tavalyi hír, hogy a jegesmedve-állomány példányszáma közel felére zuhant vissza az elmúlt évtizedben. Egy új amerikai–kanadai tanulmány szerint e drámai visszaesés a globális felmelegedéssel és a jégtáblák zsugorodásával magyarázható. Az adatok szerint tragikus mértékben megnőtt az éhező és a haldokló kölykök aránya.

A Freiburgi Egyetem glecscserleltárának közzétett adatai szerint a klímaváltozás következtében jelentősen összezsugorodtak a svájci Alpok glecscserei. A kutatók ismeretei alapján a hegycsúcsok jégtakarója 2010-ben csaknem egyharmadával kisebb felületet (940 négyzetkilométert) borított, mint 1973-ban. A jég tömege is aggasztóan csökken. A gleccserek 22,5 köbkilométer jeget és a hó többszöri olvadásával és újrafagyásával keletkezett csonthavat veszítettek.

A közelmúltban egyre biztosabbá vált, hogy az úgynevezett üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése nem áll arányban a légköri koncentráció emelkedésével. Az antropogén kibocsátású gázok jelentős hányada ugyanis elnyelődik az óceánokban. Egyes számítások szerint az óceánok melegedése mintegy kilencven százalékban járult hozzá a Föld energiamérlegének 1971 és 2010 közötti növekedéséhez, hozzátéve, hogy ez a folyamat jelenleg még nem ismert pontosan. Egyelőre arra a kérdésre sincs egyértelmű válasz, hogy az elnyelt gázok meddig tartózkodnak az óceánokban, tengerekben, és mikor kerülnek vissza a légkörbe, s az sem tudjuk biztosan, hogy ezt követően az éghajlati rendszer tehetetlensége miatt milyen gyorsaságú és mértékű változás következhet be.


Egy 2014-ben készült összesítés szerint a legkirívóbb környezeti válságjelek a következők: A klímaváltozás mértéke jelenleg tízszer gyorsabb, mint az emberi történelem során eddig megfigyelt éghajlatváltozások üteme. Olvadnak a sarki jégkörök jégsapkái, emelkedik a tengerszint. Sérülnek az édesvíztartalékok a földfelszín alatt és a folyókban is, az utóbbi a hegységek hótakarójának csökkenése miatt. A kánikulák és a hurrikánok egyaránt erősödnek – az utóbbiak a felmelegedő óceánokból egyre nagyobb energiára tesznek szert. A tengerek savasodása miatt megváltozik a tengeri ökoszisztéma, elhalnak a szén-dioxid megkötésére képes korallszigetek és más, meszes vázú tengeri organizmusok. Egyre nagyobb mértékű a fajpusztulás mind a szárazföldi, mind a tengeri élőlények körében. Erősödik a sivatagosodás. A jégkorszakban megfagyott, Északi-sarkhoz közeli, szibériai permafroszt (tartósan fagyott állapotban lévő talaj – a szerk.) olvadófélben van, emiatt nagy mennyiségű metán szabadulhat fel, amely felgyorsíthatja a klímaváltozást.

2014-ben hallottuk, hogy hamarosan lekerül a japán és hongkongi étlapokról a keleti kékúszójú tonhal, az amerikai angolna, a kínai gömbhal és a kínai kobra. Ez csupán egy apró tünet, de a biológiai sokféleség csökkenésének ennél sokkal súlyosabb következményei is lehetnek. A fajok pusztulásának sebességére vonatkozóan különböző becslések vannak, amelyek közül a visszafogottabbak is óránként több faj kipusztulásával számolnak. Az is igaz, hogy a Földön előforduló fajok számát nem ismerjük. Mintegy 1,7 millió faj ismert a tudomány számára, ám a teljes fajkészlet legalább ötmillióra tehető, de vannak ötven-, illetve százmilliós becslések is. A fajok pontos száma nem ismert, de a pusztulás üteme jól becsülhető.

A biológiai sokféleség csökkenése nyomán előálló kisebb fajgazdagság miatt alacsonyabb az elsődleges produkció (az autotróf szervezetek, például fotoszintetikus algák által előállított szerves anyag mennyisége – a szerk.), valamint nagyobb a kitettség az ökoszisztémák „védelmi rendszerében”. A fajok számának csökkenése, bizonyos fajok eltűnése más gondot is okozhat, hiszen a gyógyításra használt szerek négyötöde természetes eredetű, és a terményeinket adó növényfajták több mint háromnegyedét vadon élő rovarok porozzák be. Ha ezek a fajok sérülnek és/vagy eltűnnek, akkor drámaian visszaeshetnek a terméseredmények.

Egy ausztrál kutató szerint a Föld túlhasználata és más okok miatt akár hatvan év alatt elfogyhat a világon a termőtalaj. Jelenleg évente hetvenötmilliárd tonna talaj veszik el, s mára a világ termőtalajának nyolcvan százaléka mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség ötvenhétszerese, míg Európában tizenhétszeres, Amerikában tízszeres, Ausztráliában ötszörös ez a mutató. Ne feledjük el, hogy a hazai, viszonylag gazdagnak mondható termőtalaj átlagos vastagsága sem éri el az egy métert!

Egy 2014-ben zárult felmérés szerint Európa lakosságának nagy része olyan levegőt szív, amely kedvezőtlen hatással van az egészségére. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 3,7 millió korai halál írható a rossz kültéri levegő számlájára.

Világviszonylatban elképesztő mennyiségű ivóvizet pazarolunk el naponta, miközben a klímaváltozás következtében várhatóan azzal kell szembesülnünk, hogy nem lesz mivel öntözni a növényeket, itatni az állatokat és hűteni az atomerőműveket. Ez a hazai vízfogyasztásra talán még nem igaz (ha a jelenlegi adatokat összehasonlítjuk az 1990-es évek előtti fogyasztással, amely jóval magasabb értéket mutatott, mint ma), de megjegyzendő, hogy ásványvízvagyonunk fogy, hiszen a felhasználás az utóbbi huszonöt évben a sokszorosára emelkedett.

2015-ben lesznek olyan tervezett nemzetközi események, amelyek az imént felsorolt gondok egy részére konszenzust teremtő megoldásokat hozhatnak.

2014 decemberében Limában folytatódtak a tárgyalások az Éghajlat-változási Keretegyezmény huszadik részes felek találkozóján. A cél egy már valóban globális, az országok egy szélesebb körét érintő kötelezettségeket tartalmazó nemzetközi megállapodás kidolgozása volt. Igaz ugyan, hogy közvetlen eredményekről még nem számolhatunk be, de a tárgyalások menete és tartalma régen tapasztalt reményre ad okot: 2015 decemberében Párizsban jó eséllyel tető alá hozható egy valódi eredményeket hozó nemzetközi jogi megállapodás. A beszámolók szerint a további sikeres tárgyalások kereteit a következő tényezők határozzák meg: az Európai Unió konkrét és érvényesíthető csökkentési céljai (negyvenszázalékos kibocsátás-csökkentés 2030-ra), az USA és Kína bilaterális megállapodása (az USA kibocsátásának huszonnyolc százalékos csökkentése 2025-re, Kína károsanyag-kibocsátásának megállítása 2030-ra, majd a csökkentés megkezdése), valamint a perui vezető tárgyalódelegáció rugalmas és hatásos egyeztetési gyakorlata.

Még az év elején megszülethet a genetikailag módosított élőlények (GMO), az úgynevezett transzgénikus növényfajták Európai Unión belüli használatáról rendelkező szabályozás. Az Európai Parlament végleges döntése januárra várható. A lehető legrugalmasabb szabályozás lép életbe annak érdekében, hogy az egyes országokban minél egyszerűbb legyen tiltani a genetikailag módosított termesztett fajták használatát. Ez fontos előrelépést jelent a termesztett növények sokféléségének védelme, a környezet és az agrárbiztonság szempontjából, és különösen nagy siker Magyarország számára, hiszen hazánk élharcosa a GMO-mentes mezőgazdaságnak. A transzgénikus növényfajták használatát nálunk az Alaptörvény is tiltja.

Várhatóan 2015 első felében jelenik meg Ferenc pápa enciklikája, amelynek központi üzenete – az előzetes hírek szerint – a környezetvédelemről és a szegénység visszaszorításáról szól majd. A szentatya üzenete remélhetőleg megerősíti a világ döntéshozóit abban, hogy az eddigieknél határozottabb és a hatásosabb lépeseket tegyenek a teremtett világ védelme érdekében.