Mons és Plzeň Európában

Az Európai Unió évente egy nyugat- és egy kelet-európai városnak biztosít lehetőséget arra, hogy egy éven át Európa kulturális fővárosaként mutatkozhasson be. A kezdeményezést 1985-ben Melina Mercouri görög kulturális miniszter indította útjára. Akkor még nem is mertünk volna arra gondolni, hogy megérjük európai uniós tagságunkat, és 2010-ben Pécs lehet Európa egyik kulturális fővárosa.

Magyar diákok a leuveni egyetemen

Talán nem mindenki tudja, de a németalföldi Leuvenben található a világ legrégebbi katolikus egyeteme – hivatalos rövidítés szerint a KU Leuven. Az intézmény 1425 óta fogad diákokat, s mára hatalmas egyetemmé nőtte ki magát. Leuvenben járva az ember szinte csak fiatalokkal találkozik. A negyvenötezres lélekszámú városkában negyvenezer diák tanul. Hogy ki volt az egyetemnek első magyar hallgatója, az a régmúlt ködébe vész, ám írásos dokumentumokkal igazolható, hogy 1532-ben beiratkozott az intézménybe Henckel János, Habsburg Mária udvari káplánja. Azt is tudjuk, hogy a XVII. és a XVIII. század során körülbelül húsz magyar tanult itt, köztük Zrínyi Miklós költő fia is. Hazánknak azonban van más fontos kapcsolata is ezzel a Brüsszeltől alig huszonöt kilométerre fekvő várossal. 1922-ben az egyetem könyvtárában, az úgynevezett leuveni kódexben fedezték fel az Ómagyar Mária-siralom kéziratát.

„Te harangozol az egész világnak”

Újévi beszélgetés Gombos Miklós aranykoszorús harangöntőmesterrel

 

 Hirdetgeti, hogy az évnek itt a fordulója. / Azért friss jó egészséget, bort, búzát és békességet / adjon Isten bőven az új esztendőben” – szól a rigmus. „Szilveszterkor, amikor mások petárdáznak, mi harangozunk”– mondja az ország egyetlen harangöntő mestere, az Őrbottyánban élő Gombos Miklós. A múlt év őszén, az Etele úti Boldog Meszlényi Zoltán-templom harangjainak elhelyezésekor fiával és munkatársaival együtt tette a dolgát. Határozottan, biztos kézzel. A harangszentelést pedig úgy tette emlékezetessé, hogy az eltartókötél végét rábízta a torony környékén összegyűlt gyerekekre…

Új Ember-szerelem

Felhívás házaspároknak

 

A hetvenéves Új Ember apróhirdetési rovata számtalan szolgálatot tett olvasóinak az elmúlt évtizedekben. Kereshető és található: lakás, albérlet, állás, gyermekvigyázó, nyelvtanár, pszichológus, restaurátor, hogy csak a leggyakoribb címszavakat említsük.

Evangélium fokról fokra

Beszélgetés a hitre nevelésről Csáky-Pallavicini Zsófiával

 

A három király látogatását Mária néni egy piros kisszéken ülve mesélte el először a gyerekeknek. Mi, óvodások sokan ültünk a pici teremben, és csendben, figyelmesen hallgattuk az evangéliumot. A következő alkalomra lerajzoltuk és kivágtuk a szereplőket, majd Mária néni segítségével feltettük a figurákat a zöld táblára, és eljátszottuk, életre keltettük a történetet. Szülőként, pedagógusként, hittanárként csak a gyermeki fogékonyságra, az életkori adottságokra odafigyelve lehet átadni az evangélium üzenetét kicsiknek. Ennek mikéntjéről, az egyes életszakaszok sajátosságairól, Isten-kapcsolatunk alakulásáról beszélgettünk Csáky-Pallavicini Zsófia pszichológussal, három gyermek édesanyjával.

Dicsőítő évszázadok, megáldott falak

Templomnézőben Perger Gyulával

 

Torony, Bucsu, Sé és Dozmat – apró falvak Vas megyében, a nyugati határszélen. Három év leforgása alatt mind a négy említett település temploma megújult, a „közös lelkipásztor”, Perger Gyula egyháztörténész, toronyi plébános vezetésével. Advent első vasárnapján, november 30-án Veres András szombathelyi megyés püspök áldotta meg a dozmati Szent György-templomot, amelyet a renoválással egy időben a régészek is alaposan „megkutattak” – számos rejtett értékét napvilágra hozva. Perger Gyulával ünnepi hangulatban a példaértékű sikertörténet elejétől, megérkezésétől kezdtük a beszélgetést.

A magyar macska és a szerzetesség „titka”

Találkozás Gaál Jenő verbita atyával

 

A missziós szerzetest (az Isteni Ige Társaságához – ismertebb nevén a verbita rendhez tartozik) Sorkifalud szentléránti részében kerestük fel. Gaál Jenő Kemenesmagasiban született 1930-ban. Édesapja tüdőbetegséggel tért vissza az első világháborúból, ezért a gyerekek nem maradhattak odahaza. A család fölbomlott, mondja az atya, már korán rokonokhoz és ismerősökhöz kerültek. Ötéves korától bátyjával Sorkifaludban nevelkedett, ahol az elemi iskola befejezéséig maradt. Ezután a fiatal fiú belépett az Isteni Ige Társasága kőszegi missziósházába.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.