Színházba, operába, koncertre menni: ünnep. Díszbe öltözik a test, a lélek, és az este után – szinte függetlenül attól, hogy tetszettek-e a látottak és hallottak – más emberként térünk haza. Önmagunkra, a másikra és a gondolatainkat átrendező zenére, előadásra, táncra figyelünk – melynek köszönhetően a következő reggel másképp megyünk munkába, legyünk bár közgazdászok, pedagógusok, jogászok, hivatalnokok vagy eladók. De hogyan várja és ünnepli a karácsonyt a színpad embere, a művész? Erről kérdeztük Bognár Szilvia népdalénekest, Kubik Anna színművészt és Cser Krisztián operaénekest.

Találkozás Kozma Krisztián Radnóti-diplomás versmondóval

A nemzet legjobb ifjúsági versmondója – ez áll azon az oklevélen, amelyet a közelmúltban Győrben kapott a marcali Kozma Krisztián. A Magyar Versmondók Egyesülete kétévente rendezi meg a Radnóti Miklós nemzeti vers- és prózamondó versenyt, ahova korábbi eredményei alapján hívták meg a Berzsenyi gimnázium diákját. A mezőny legkiválóbbjaként vehette át a Radnóti-diplomát Kiss László zsűrielnöktől.

Kiállítási szemle Bécsből

Ilyenkor, ünnepidőben különösen sokan kavarognak a Kunst historisches Museum, vagyis a szépművészet bécsi hajléka környékén, hiszen a Mária Teréziáról elnevezett tér – amelyre a kupolával koronázott, tekintélyt parancsoló épület néz „ikrével”, a Természettudományi Múzeummal –, hagyományos adventi vásárhely az osztrák fővárosban. Bent az állandó kiállítások kimeríthetetlenül gazdag anyagán túl most egy – fő művek sorát felvonultató – jelentős Velázquez-válogatás is várja az érdeklődőket február közepéig.

Csók István, a csaknem száz esztendőt megélt, hihetetlenül gazdag és változatos, a realizmustól a posztimpresszionizmusig ívelő életművet alkotó festőművész meglehetősen későn, negyvennégy esztendős korában lett apa. Kislánya – hosszú alkotó esztendeinek élete utolsó percéig hűséges segítője –, Csók Júlia Párizsban született 1909. december 21-én, mindössze három nappal a „csendes éj, szentséges éj” előtt.