Kicsike fatemplom a zordon sarkvidéken

A püspökség székesegyháza a Vår Frue Catholic Cathedral. Isten e kedves, barátságos, fából épült tromsøi háza joggal viseli a világ „legészakibb katolikus székesegyháza” címet, azonos rangban a Domkirkével, a világ „legészakibb protestáns székesegyházával”. Halkan megjegyzem, a Katolske kirke tán egy kilométerrel is északabbra épült az evangélikusnál, vagyis én ezennel megszavazom templomunknak „a világ legészakibb katedrálisa” címet.

A kis fatemplom neogótikus stílusban 1861-ben épült, egyazon évben az evangélikusok híres székesegyházával, az imént említett Tromsø Dom kirkével. Norvégia lakosságának nyolcvanhárom százaléka evangélikus. A katolikusok egész Skandináviában, így itt is kisebbségben élnek. Az egyházak között jó a viszony. A két tromsøi templom püspökei például 1944–1945-ben úgy egyeztek meg, hogy a nagyobb Domkirke fogadja be a németek által megszállt Finn mark megye menekültjeit, a kis katolikus templomban pedig megtartják az evangélikus istentiszteleteket is.


A templombelső egyszerűségében is fenséges. Színei a sarkvidék visszafogottságát tükrözik, úgy, ahogyan azt az egyházmegye korábbi püspöke, a harminc évig Tromsøben szolgáló német származású Gerhard Goebel kívánta. A homlokzaton csodálatos rózsaablak, a rajta beömlő napfényben fürdik – nyaranta éjszaka is – a kórus és a templom bársonyosan búgó hangú orgonája. A hangszert a helyi orgonisták mellett neves országos és gyakran világhírű művészek szólaltatják meg a koncerteken.

A templomot a kis fatábla felirata szerint szerényen így hívják: Katolske kirke. De nevezik a hívek Miasszonyunk-templomnak is. Hivatalosan Vår Frue (Our Lady) Catholic Cathedral. 1989. június 2-án II. János Pál pápa is megcsodálta e templomot, s előtte, a Fő téren tartotta meg apostoli zarándoklata szentbeszédét. A templom plébánosa a lengyel Marek Michalski, a plébániához tartozó külföldi katolikus hívők többsége is lengyel, de akad közöttük magyar és horvát is. Berislav Grgić, a püspök is horvát. Nemrég egy horvátországi magyar lány és egy anyaországi magyar fiatalember házassága is ebben a templomban köttetett püspöki áldással.

A Katolske kirke ajtaja mindennap reggeltől estig nyit va áll, bárki bármikor betérhet rajta. A nagymise utáni rendszeres összejövetel a tromsøi katolikusok legfontosabb társadalmi eseménye.

Norvégiában különösen nagy a katolikus egyház felelőssége, hiszen a külföldi munkavállaló katolikusok számára nem csupán hitük gyakorlásának lehetőségét biztosítja, hanem az összeköttetést is jelenti az idegen országgal. A legtöbb bevándorló főként a katolikus egyházon keresztül igyekszik kapcsolatot teremteni a norvég társadalommal. A bevándorlók szociális támogatása is egyre nagyobb kihívást jelent az egyház számára, hiszen általában a szegényebb réteghez tartozók veszik kezükbe a vándorbotot. Amint Bernt Ivar Eidsvig, Oslo püspöke egy rádióinterjúban elmondta, több templom építését tervezik, és vásárolnak is templomokat a lutheránus egyháztól.

A gazdasági növekedést felmutató Norvégiának egyre nagyobb szüksége van a külföldi munkaerőre, így a bevándorlók – köztük a katolikusok – száma várhatóan tovább növekszik. Az elmúlt tíz évben Norvégiában megháromszorozódott a katolikus hívők száma.