Kék volt az ég, ragyogva sütött a nap, ám az autó hőmérője december 27-én reggel mínusz hét fokot mutatott, a fekete rigók fuvolájával édesített csalóka decemberi tavasz véget ért. Andris fiammal egész napos kirándulást terveztünk. Szerettük volna bejárni a nagy apaji legelőket, és felkerestük volna a halastavakat is. Mindez azonban csak terv maradt. Az egyik bányató sarkánál álltunk meg először.
Az egri szervita templom megújult
A város legrégebbi plébániája a vár alatt, egy hangulatos kis utcában található. Közel nyolcszáz éve áll templom az egykori északi városkapu közelében. Mára – az érsekség, az egyházügyi államtitkárság és a helyi önkormányzat, valamint a hívők anyagi segítségével is – gyönyörűen megújult. 1231-ből származik az első feljegyzés az itt emelt kápolnáról, amely a Bűnösök menedéke nevet viselte. Egy Szűzanya-festményt tiszteltek benne az ősök hosszú ideig. Amikor azonban a török 1552-ben megjelent Egerben – ki ne ismerné a vár ostromának történetét Gárdonyi Géza halhatatlan művéből –, a képet Krakkóba menekítették.
Január 30.
– Istenem, mennyi ideig tartott, míg a hittanosaimmal elhitettem, hogy az angyaloknak nincs szárnyuk, most meg, ha valaki idehoz egy osztályt, nyomban lerombolja azt, amit hirdettem – mutat egy termetes, aranyszárnyú angyalra Balás püspök atya a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum kiállítótermében.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát Rómához fordult
Az idei karácsony kellemetlen meglepetést hozott a magyar bencéseknek. Orosch János nagyszombati érsek fel akarja számolni komáromi rendházukat. A lépés hátterében feltehetőleg az értékes birtokok megszerzésének szándéka áll. Az ünnepek után egy szlovákiai internetes orgánum, a Bumm.sk munkatársa Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot kérdezte az esettel kapcsolatban. A Magyar Kurír által is közölt interjúból az ügyre vonatkozó részleteket adjuk közre.
– November 5-én a nagyszombati érsek dekrétummal törölte a komáromi bencés rendházat…
– 1989-ben, a rendszerváltás eufóriájában Sokol akkori nagyszombati adminisztrátor püspök úr, későbbi érsek (Ján Sokol, hivatali ideje: 1989–2009 – A szerk.) és az akkori pannonhalmi főapát nagyvonalúan és testvéri gesztussal megállapodást kötött, melynek értelmében Nagyszombat elfogadta, hogy a pannonhalmi bencések újraindítják és visszakapják a rendházukat Komáromban. Ennek nem volt feltétele a Pannonhalmától való függetlenedés, ahogy azt Orosch érsek úr állítja.
IV. Öröm a szentek szívében
Tisztelendő testvérek és kedves gyermekeim, ez az örömteli remény, amelyet Isten igéjének forrásából merítünk. Az örömnek ez a forrása már közel húsz évszázada árad az egyházban, különösképpen pedig a szentek lelkében. Most felsorakoztatjuk ennek a lelki megélésnek néhány tanúságtevőjét, akik bemutatják a keresztény öröm misztériumának képét különféle karizmák és élethivatások szerint.
Első helyen Megváltónk anyját, a kegyelemmel teljes Boldogságos Szűz Máriát kell megemlítenünk. Amint a mennyből érkező üzenetet engedelmes lélekkel fogadta, ő, az Úr szolgálóleánya, a Szentlélek jegyese és az örök Fiú anyja, örömében ujjongott nénje, Erzsébet előtt, és magasztalta az Urat. „Lelkem magasztalja az Urat, és szívem ujjongjon Megváltó Istenemben, mert letekintett alázatos szolgálójára. Lám, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék” (Lk 1,46–48).
Régészeti feltárás a budapesti belvárosi templomban
Néhány méterrel odébb, a templom fölött zúg és sodródik az élet. Három sávban hajtanak az Erzsébet hídra az autók, s fut le szemközt a másik áradat a pesti oldalra. A kényes szemlélő talán aránytalannak és stílustalannak érezheti, ahogyan a híd mellett, mintegy alá- és hozzásimulva húzódik meg a pesti Nagyboldogasszony-templom. De máris elmúlik ez az érzésünk, hiszen a templom küldetése, hogy az élet útja mentén álljon. S vajon hányan gondolnak arra elhaladtukban, hogy Pest legrégebbi épületét látják, amelyen végigkísérhetik a főváros építészetének történetét?
Jn 17,21
A keresztények egységéért végzett imanyolcad január 18-án kezdődik. Ezért a következő héten az egyháznak erre a szándékára ajánljuk fel imáinkat, jó cselekedeteinket. Szekularizált világunkban, amikor még a keresztények körében is egyre terjed a teljes evilágiság és az ateizmus, a kereszténység létkérdése, hogy a Krisztus-hívők közösen tanúskodjanak Jézus Krisztusról, az Atyaisten egyszülött Fiáról, aki értünk, a mi üdvösségünkért megtestesült, megszületett Szűz Máriától, meghalt és feltámadt, hogy Lelke által mi, Isten fogadott gyermekei az isteni élet részesei lehessünk.
A római liturgia történetéből
A liturgiatörténet és a korai egyház élete, szokásai iránt érdeklődők számára valóságos kincsesbányát jelent egy, a II–III. század fordulójáról fennmaradt dokumentum, az úgynevezett Traditio Apostolica. Hogy több egyházi területen is komoly tekintélynek örvendett, jól mutatja az a tény, hogy elveszett görög szövegének számos korai fordítása maradt ránk: akár töredékekben, akár más írásokba ágyazva, koptul, arabul, etiópul. A legrégebbi éppen latinul, egy 494-ből származó, később másodjára is felhasznált pergamenen élt túl tizenöt évszázadot.