A Bűnösök menedéke

Ott egy kapucinus kolostorban őrizték, amely aztán leégett, s megsemmisült a festmény is. A kegyképhez a következő csoda kapcsolódik: az 1230-as évek végén élt Boldván egy Kéri Benedek nevezetű férfi, akit felesége megölésével vádoltak. Ő váltig állította, hogy ártatlan, ennek ellenére elítélték. Megkérdezték, mi az utolsó kívánsága. Mint Krisztus-hívő azt kérte, szeretne eljönni Egerbe, a Bűnösök menedéke-szentkép elé, mert érzi, a Szűzanya igazságot szolgáltat neki. Megbilincselve hozták ide a perzekutorok. Kéri Benedek letérdelt a kép előtt, s egyszerre lehullottak róla a bilincsek.

Ezt a történetet feljegyzések igazolják, mondja Lengyel Gyula plébános, majd így folytatja: „Ettől kezdve özönlött a nép a kis kápolnába, hogy a Szűzanya – a bűnösök menedéke és oltalmazója – segítségét kérjék.” Elnézve a megújult épületet, az jut eszünkbe: a kövekben megőrzött szépség ma is a lélek egészségét szolgálja.

A törökök ostromát Arszlán bég vezette a vár ellen 1552-ben, aki a templom épületében rendezte be főhadiszállását. Nem üldözte el a ferences harmadrendi szerzeteseket – a ferencesek már korábban megtelepedtek itt –, mondván, ha ezek a „mezítlábas gyaurok” jók a keresztényeknek, jók lesznek a török basa emberének is. Sőt, az egyik harmadrendit felfogadta szolgálójának. „Az ágyúkat a templom mellett állíttatta fel, s innen lőtték a várat” – idézi föl Lengyel Gyula a történelmi múltat.

Amikor a törökök 1687-ben végleg kiűzettek a városból, a bécsi szerviták felvették a kapcsolatot az egri püspökkel – Eger majd csak 1804-ben emelkedik érseki rangra –, s felvetették: az ősi kápolna helyén kialakítanak egy kegyhelyet. „A bécsi szervita nővérek ajándékaként került a ma is látható kegyszobor a templomba. Rengeteg csodás gyógyulás történt testi és lelki bajokból azóta is.”


Testi és lelki bajokból… Ahogy a közeli megyei kórház is végzi a maga embermentő feladatát, úgy a templomnak is megvan ebben a maga hivatása. Megújultak a kövek, a téglák, a cserepek – áldozatos forintok segítségével –, hogy az arra fogékony lélek is megújulhasson.

Lengyel Gyula atya visszavezet a históriai múltba. „1689-ben került a templom szervita kézbe, vagy ahogyan Egerben mondják: servita kézbe.” Egerben ugyanis „s”-sel írják és ejtik a hét – később szentté avatott – velencei kereskedő által alapított szerzetesrend nevét.

A megújult szépségében látható templom 1753-ban – barokk stílusban – nyerte el mai formáját. „A szerviták – vagy serviták – 2009-ig éltek folyamatosan az egri vár tövében, a negyvenévi kényszerű kihagyást nem számítva. Az utolsó szervita, Póka Elek atya a templom kriptájában nyugszik. Azóta sincs magyar származású szervita a világon.” Ezután került át a templom az érsekséghez.

A felújítás 2011-ben kezdődött, s három évig tartott. „Nagyon leromlott állapotba került az istenháza. Amikor leemelték a templom tornyának tetején a kereszt alatt lévő fémgömböt, megtaláltuk benne a korábbi felújítási dokumentumokat. Eszerint 1963-ban, a vatikáni zsinat évében nyúltak legutóbb a toronyhoz és a templom egészéhez.”

A legkritikusabb állapotban a templom oldalhajójának tetőszerkezete volt, „éppen az a rész, ahol a kegyoltár található, s amely 1689 óta van a templom tulajdonában. A mennyezet bármikor beszakadhatott volna.”

2011-ben a faszerkezet cseréjére került sor. A régi, rossz minőségű pala helyén több mint kilencezer műemlék cserép fénylik. „2012-ben a templomtorony helyreállítása következett. Lecseréltük a sisakot, lemeze korrodálódott, beázott. Majd 2013 elején történtek meg a befejező munkálatok – az egyházügyi államtitkárság jelentős támogatásával –, amikor a templom homlokzata újult meg a nagylelkű támogatásnak köszönhetően.”

Eddig a kövek története. De nézzük a szegletkövekét – a lelkekét. „Sok az öröm meg sok a kereszt – kezdi a plébános atya. – A templomtól északra található – régi nevén – a Csebokszári lakótelep, ma már Északi lakótelepnek hívják. Mintegy húszezren élnek ott, sajnos rengeteg köztük a gyökértelen ember. Egy lépcsőházból jó, ha egy-két család tartja a kapcsolatot az egyházzal. Vannak olyan bérháztömbök, ahol összesen két ember talált utat hozzánk.”

A plébánia területén jelentős polgári réteg is él. „Közülük mintegy háromezer-ötszázan tartoznak az egyházközséghez. Vasárnaponként közel négyszázan keresik fel a templomot.”

És a fiatalok – igen, ez a nagy kérdés itt is. „Egerben nemigen marad meg az ifjúság, elindulnak Budapest felé. Házasságkötés után a családok húsz-harminc százaléka elköltözik Egerből, ebből a gyönyörű, patinás történelmi városból.”

Az esküvők száma ugyanakkor elég magas. Évente tizenöt-tizenhét pár fogad örök hűséget egymásnak, kilencvenöt-száz keresztelésre kerül sor, bár 2014-ben csak nyolcvannyolc új katolikust jegyeztek be az anyakönyvbe. „Az előző években húszan-harmincan járultak elsőáldozáshoz, legutóbb tizenegy-tizenketten, a gyereklétszám csökkenésének arányában.”

A plébánián működik a szervita világi rend, s két éve a neokatekumen közösség. „Ailer Gellért atya, munkatársam, plébánoshelyettes vezeti őket.” Próbálkoznak a lakótelepi evangelizációval is. „Az eredmények nem látványosak, de valami megindult” – mondja biztatóan Gyula atya.

Fotó: Elmer István

Brinza Béláné igen régen, házasságkötése óta látogatja ezt a templomot. „Családom tagjai ugyancsak ide kötődnek. A korábbi plébánosok mindig gondosan ügyeltek a templomra. Ennek ellenére külsőleg bizony nagyon leromlott. Amikor nekiláttak a felújításnak, mindenki örült neki, s aki tudta, támogatta az egyházat. De nélkülözhetetlennek bizonyult a minisztérium segítsége. A templom fönnmarad, bár mostanában fogyatkozik a hívő emberek száma, de hiszem, egyszer majd mind többen találnak vissza.