A kegyelem műve

Szerző:

Mk 1,14–20

 

Az évközi harmadik vasárnap evangéliumi szakasza kiemelkedő fontosságú: Jézus ekkor hirdeti meg az evangéliumot a népnek. Szavai súlyosak, magukban foglalják a teljes ószövetségi üdvrendet. A jézusi igék ugyanis jóval többet mondanak annál, amit a magyar fordítás visszaad. „Betelt” és „közel van” – két befejezett cselekvésre utaló igealak ez. Mit is jelentenek tehát? „Betelt az idő”, vagyis évszázadokon keresztül, folyamatosan a beteljesedés felé tartott az idő, és most, az evangéliumi jelenben ez a törekvés lezárult.

Szent Ciprián

Szerző:

– az Oltáriszentség első nagy teológusa

 

A III. század nemcsak a liturgikus ünneplés formáit tekintve jelentős és termékeny korszaka a liturgiatörténetnek, hanem a liturgia dogmatikai tartalmát tekintve is. Aquitániai Proszper majd csak az V. század közepén fogalmazza meg azt az elvet, amely kezdettől végigkíséri a keresztény hit teológiai megfogalmazása és annak liturgikus ünneplése közötti kapcsolatot: „az imádság törvénye meghatározza a hit törvényét” – vagyis amit ünnepelünk, azt hisszük is, és amit hiszünk, az van jelen az ünnepeinkben.

Bemelegítő felkészülés

Szerző:

A vámos és farizeus vasárnapja fontos mérföldkövet jelent a bizánci egyház liturgikus életében. Ugyanis a rákövetkező héten kezdetét veszi – igaz, még nem teljes mértékben – a nagyböjti liturgikus szövegek használata, s ezzel együtt a szent időszakra való felkészülés. A sportból vett hasonlattal élve, elkezdhetjük a bemelegítést, mielőtt a startvonalhoz állnánk. Igaz, még következik három vasárnap, hogy eldördüljön a startpisztoly, de hogy komolyan tudjuk venni a húsvét szent ünnepére való felkészülést, elengedhetetlen a ráhangolódás. Ennek első lépése az alázatos vámossal való azonosulásunk.

Merici Angéla

Szerző:

Január 27.

 

A Garda-tó partján, Desenzanóban született, 1474. március 1-jén. Szülei földművesek voltak; kicsiny birtokukon dolgoztak, szorgalom és mély vallásosság jellemezte őket. Angéla és nővére korán árvaságra jutott; anyai nagybátyjuk fogadta magához őket. Újabb megpróbáltatást jelentett számára nővére váratlan halála, mely tragédia még inkább Isten felé fordította. Sokat imádkozott testvére lelkiüdvéért, sőt látomásban is része volt: angyalsereg közepén látta vonulni testvérét. Ekkoriban lépett be Assisi Szent Ferenc harmad-rendjébe.

Az egyház mosolygós arca Esztergomban

Szerző:

A festői Dunakanyar legészakibb városának nevezett Esztergom történelmi, vallási és kulturális jelentősége egymástól elválaszthatatlan. Több ezer éves hagyományból táplálkozik egyházunk hitéleti központja, Szent István királyunk szülővárosa.

A nemzeti kulturális örökség komplexuma, a székesegyház, az érseki palota és az ószeminárium felújítása és fejlesztése – kisebb-nagyobb megszakításokkal – a kétezres évek óta folyamatosan tart, és többnyire európai uniós pályázatok segítségével valósul meg.

Örvendjetek az Úrban

Szerző:

VI. Pál pápa apostoli buzdítása V.: Az egész nép öröme

 

A szenteknek ezt a sokféle, mégis egybecsendülő énekét hallgatva nem feledkezhetünk meg az emberiség jelen állapotáról, amely úgy látszik, nagyon kevés figyelmet szentel a természetfeletti kincseknek. Nem túloztunk, mikor korunk keresztényeinek lelki vágyakozásáról beszéltünk? Vagy buzdításunkat csak a bölcsek és tanultak kis csoportjának szántuk? Hiszen jól tudjuk, hogy az evangéliumot kezdetben a szegényeknek és alázatosaknak hirdették, éspedig azért, hogy megőrizze egyszerű csillogását és eredetiségét.

Januári százszorszép

Szerző:

Ambroise Thomas adta rám a kabátot egy fagyos délelőtt, a Mignon szerzője, a lírai hangvételű francia, aki többek közt számos dalremeket is komponált. A rejtélyes opera-címszereplő Goethéhez irányított, aztán a füves kertbe, ahol nyáron fügefa zöldell és többféle délszaki fűszernövény.

A kertben most százszorszépek, fonákjaik halvány rózsaszínűen tündökölnek. Januárban százszorszép? Éppen olyan titokzatos, mint a költő Wilhelm Meisterének alakja, aki Délre vágyott, fagyok barbár tájairól Itália narancsfáihoz.

A budapesti gettó felszabadítása

Szerző:

Hetven éve

 

Az ENSZ közgyűlése január 27-ét 2005-ben a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az auschwitzi koncentrációs tábor 1945. január 27-én szabadult fel, s néhány nappal előtte, január 18-án kezdődött meg a budapesti gettó felszámolása.

A második világháború idején Magyarországon sokáig úgy tűnt, hogy a német követelések ellenére sikerül a hazai zsidóság életét megóvni. Az 1944. március 19-i német megszállás azonban felgyorsította az eseményeket, és megkezdődött a vidéki zsidóság elhurcolása. Horthy Miklós kormányzó júliusban leállítatta a deportálást, de október 15-én sikertelenül próbált kiugrani a háborúból, így a hatalomra jutott Szálasi Ferenc és nyilaskeresztes pártja ismét sok ezer zsidó életét fenyegette.