Megemlékező szentmisét tartottak a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg doni katasztrófájának 72. évfordulóján a budavári Nagyboldogasszony-plébániatemplomban január 12-én. A szentmisét bemutató Bíró László tábori püspök, katonai ordinárius a hazáért harcoló katonák hősiességét felidézve szentbeszédében hangsúlyozta, hogy amikor a fájdalmas eseményekre gondolunk, akkor nem csupán a múltra figyelünk, hanem egyúttal a jövőbe is tekintünk. Nem tudunk a háborúról úgy beszélni, az áldozatokért imádkozni, hogy közben ne imádkoznánk a békéért is.

Apor Vilmos-év a Győri egyházmegyében

Pápai Lajos megyés püspök az újév alkalmával írott és január elsején a Győri egyházmegye templomaiban felolvasott körlevelében hirdette meg az Apor-imaévet. Ebből idézünk az alábbiakban.

A mi életünk, a mi világunk is tele van kérdésekkel, kételyekkel, megoldhatatlannak látszó nehézségekkel, és nekünk is szembe kell néznünk a világban jelen lévő rossz hatalmával. De látszik-e rajtunk, hogy meg vagyunk váltva? Sugárzik-e belőlünk az új élet öröme? Az emberek ugyanis nem elméleteket várnak tőlünk, hanem életet. A hitükből élő szülők gyermekei is természetesnek tartják a vasárnapi szentmisét, a hitéből élő fiatal barátait is hitre vezeti, a házasságra hittel készülő fiatalokból hívő családok lesznek, és környezetük is megérzi a belőlük sugárzó hit örömét.

Taps az édesanyáknak

Ferenc pápa január 7-én, a szerdai általános fogadáson az édesanyák nagyobb elismerését sürgette. Kevés támogatásban van részük az édesanyáknak, holott a társadalomnak komoly haszna származik a gyermekekért hozott áldozataikból. Az anyák az egyháztól sem mindig kapják meg az őket megillető elismerést. Ferenc pápa szavait nagy tapssal köszönte meg a hallgatóság. (KNA)

A Charlie Hebdo című párizsi szatirikus hetilap szerkesztősége elleni január 7-i merényletet Ferenc pápa már aznap élesen elítélte Federico Lombardi szentszéki szóvivő közleményében.

Az André Vingt-Trois párizsi bíboros érsekhez intézett részvéttáviratában a szentatya „mély együttérzéséről” és imáiról biztosította a sebesülteket, a halálos áldozatok hozzátartozóit és a francia népet.

Srí Lanka katolikus egyháza

A mai Srí Lanka területére már az V. században megérkeztek Perzsia felől az első keresztény misszionáriusok, de szerzetesek által szervezett misszióról csak a portugál gyarmatosítók XVI. századi térnyerése óta beszélhetünk. Srí Lankán ma a lakosság hét százaléka, 1,5 millió ember vallja magát katolikusnak, mintegy felük a szingaléz többséghez tartozik.

A helyi egyház életében fontos szerepet tölt be a keresztény-iszlám kapcsolat. A szigetcsoport déli részén jelentős muzulmán kisebbség él, közel tízmillió fő. Köreiben függetlenségi mozgalmak alakultak ki, amelyek évek óta harcban állnak a manilai központi kormánnyal, még akkor is, ha napjainkban elérhetőbbnek tűnik a béke, mint korábban.

A Hittani Kongregáció vezetőinek és az európai püspöki konferenciák hittani bizottságai elnökeinek találkozójára január 13–15. között került sor Esztergomban.

Boldog VI. Pál pápa megbízásából a Hittani Kongregáció 1967. február 23-i instrukciójával azt kérte a püspöki konferenciáktól, hogy saját tagjaikból hozzanak létre hittani bizottságot, amely hittani kérdésekben konzultatív segítő szervezetként támogatja magukat a püspöki konferenciákat és az egyes püspököket.

Az új bíborosok között örömmel köszöntjük Karl-Josef Rauber érseket, akit 1997 és 2003 között ismerhettünk meg budapesti apostoli nunciusként. Ferenc pápa szerint azok közé tartozik, akik lelkipásztori buzgóságukkal tanújelét adták Krisztus és Isten népe iránti szeretetüknek a Szentszék diplomáciai tevékenységében végzett szolgálatuk által.