Népművészeti kincsestár

A vízkereszttől induló, s immár húszéves múltra visszatekintő megyehét programsorába illesztett kiállításon a pazar látványnak köszönhetően megrendül a lélek. A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület huszonnyolc tagja mutatkozik be; olykor mester és tanítvány együtt. A kilencvennégy esztendős Szőke István faragó népi iparművész, a népművészet mestere a ki ál lí tás meg nyitón is megjelent. Egyre csak néztem a már bottal járó öregúr bütykös ujjait, s nyomban felötlött bennem: vajon hány ezer tárgy őrzi keze nyomát s fantáziáját az átfaragott több mint hét évtizedből…

Somogy a Kapoliaknak is ihletője volt egykor; apa és fia a pásztorfaragás mestere lett; olyannyira, hogy idősebb Kapoli Antal 1955-ben Kossuth-díjat kapott művészetéért. Említhetném Buzsák, Karád és Törökkoppány szépséges és világhírűvé lett hímzésvilágát, a jeles fazekasgenerációból a még köztünk lévő Tamás Lászlót, a Fazekas Háziipari Szövetkezet alapítóját, kinek korongja mellett nemzedékek álltak. A csipkeverés is kedvelt volt a megyében; a balatonendrédi iskolából például ma sem kerülhetnek ki úgy a leányok, hogy ne ismernék a vert csipke készítésének fortélyait. E gazdag hagyatékot őrzi-védi a Somogy Megyei Önkormányzat; Somogy népművészetét az elsők között ismerte el Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címmel.


A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület rendkívül sokszínű és életkorban is eltérő alkotói gárdájának művei láttán bátran nyugtázhatjuk: van jövője művészetüknek, hiszen a gyökerek mélyen kapaszkodnak az országnyi megye földjébe. Nagynevű elődök, jeles tanítómesterek műhelyéből nőttek ki a XXI. század népművészei. Éppen azért, mert eleik olyan kincset hagytak rájuk, amelyet meg kellett menteni, át kellett örökíteni, s modernebb motívumvilággal felfrissítve-kiegészítve lakások díszeivé vagy éppen használati tárgyaivá tenni.

Az impozáns aula főfalán Farkas Gergely és Farkas-Túri Enikő nemezelők nagyméretű, színes szőnyegképei, Csapó Angéla, Csapó Sándorné, Balogh Zsoltné, Krasznainé Dévényi Zsuzsanna, Gábor Jánosné, Német Árpádné szövő csodaszép szőnyegei, terítői, stólái kaptak helyet. Buni Gabriella modern vonalú, visszafogott színvilágú, „tenyeres-talpas” kerámiái éppúgy vonzzák a tekintetet, mint Falusiné Terjék Éva olasz gyökerű habán tányérjai, vázái, patikaedényei. A faragók közül az egyesületvezető Gosztonyi Zoltán kollekciója, köztük egy míves szarukürt, valamint Szőke István munkái – pásztorbot, kürt, ivókabak, kulacs – ejtettek rabul leginkább. Majorné Szabó Ildikó csuhéból született élettörténeteiben (dagasztás, kenyérsütés, „győttés”, dajkálás) játékosság és népi báj bujkál, csakúgy, mint Török Emőke rongybabáiban. Illés Veronika aprólékos műgonddal vert csipkéi láttán akadozik a lélegzet, Noé Kornélia pedig nemcsak hímes tojásaival bűvöl, hanem dúsan díszített mézeskalács szíveivel is küldi felénk szeretetét…

A tárlatmegnyitón Neszményi Zsolt kormánymegbízott is kiemelte: érzékelhető, hogy a somogyi népművészet az enyészet helyett inspiráló tényezőként lehet jelen mindennapjainkban. Megannyi faragó, szövő, hímző, tojáshímző, fazekas, nemezelő, bőrműves, csuhé-, mézeskalács-, fajáték- és babakészítő munkálkodik azon, hogy a kezük alól kikerülő tárgyak otthonaink megbecsült darabjai legyenek. Sokan átérezhetjük: milyen jó leülni a paraszthímes szőttessel megterített asztalhoz, cserépedényből kanalazni a töltött káposztát, s egymás egészségére koccintani a mázas poharakba töltött mézes pálinkával, miközben füles tartók gyertyái adják a fényt, és felcsendül a népdal, s örömről-bánatról énekelnek a zenészek. Ünnepivé teszi a hangulatot a feldíszített tojásfa, szobánk éke lesz a faragott díszdoboz s a magyar történelem múltját megelevenítő szarukürt. De felettébb hasznos egy-egy nemezszütyő, sapka, vászoning, lenből készült női ruha is – hiszen a ruházatban is egyre inkább reneszánszát éli a népművészet, csakúgy, mint az ékszerek esetében.

Legalábbis azok körében, akik fogékonyak a nemesre, a hihetetlen gazdagságú somogyi motívumkincsre, akik nem albumból ismerik eleink gazdag örökségét. Akik rongybabával lepik meg gyereküket Barbie helyett, akik hajlandók áldozni a kézműves remekekre, s akik azzal is tisztában vannak: már a népművészeti termékeket is hamisítják, hiszen sajnos előfordul: kínai tucatgyártmány az apró dísztárgy, hiába van az aljára írva: Made in Hungary. A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület kiállítása – amely tisztelgés a néhai somogyi népművészek emléke előtt is – február 20-áig látogatható.

Fotó: Kovács Tibor