(Jn 3,14–21)
A nyitott szívű farizeus, Nikodémus zsidó tanácsos éjnek idején felkeresi Jézust, mert hallotta tanítását és látta csodáit, s arra következtetett: ez a próféta Istentől jött, különben nem tudna ilyen csodákat művelni. Jézus megmagyarázza Izrael tanítójának, hogy újjá kell születnie vízből és (Szent)lélekből, ha be akar menni az általa hirdetett Isten országába.
A római liturgia történetéből
A szerzetesség születése a Krisztus utáni IV. század elejére tehető. A korai szerzeteseket – a remetéket és a közösségben élő úgynevezett cönobitákat – a mai monasztikus szerzetesség, Szent Benedekhez hasonlóan, elődjének tekinti.
A monasztikus szerzetességhez kapcsolódó egyik legfontosabb kép a liturgia kiváltságos ápolása. Vajon hogyan tekintettek magukra ilyen szempontból az ókori egyház első szerzetesei?
A nagyböjti szent időszak közepét görögkatolikus egyházunkban a kereszthódoló vasárnap jelezte. A Golgota jelképes magasából már visszatekinthettünk az eddig megtett útra. Ha jól végeztük a nagyböjtünket, akkor bizony fáradságos küzdelmet igénylő, embert próbáló szakaszon vagyunk túl. De nem lesz ez másként a második felében sem. Viszont már biztosabban és még elkötelezettebben haladhatunk előre: a kereszt előtt leborulva már a feltámadást is dicsőíthettük. Immár felsejlik utunk végén a feltámadás dicsősége. Addig azonban még bőven van tennivalónk. Folytassuk a böjtünket a kereszttől a feltámadásig! Ami nemcsak a nagyböjtnek, hanem egy egész életnek a mottója is lehet.
Március 17.
Írország apostola az egyik legpopulárisabb szent – ünnepnapjáról nemcsak Írországban és az angolszász területeken, de Japántól Argentínáig szinte mindenhol megemlékeznek. Igaz, a IX. századig visszanyúló gyökerekkel rendelkező ünnep csak a XX. században terjedt el igazán, amikor is a liturgikus emléknap egyre inkább világi színezetet kapott, és az ír kultúra napjává vált.
Fennmaradt két latin nyelvű levél, melyeket az általánosan elfogadott vélemény szerint maga Patrik írt. Az egyikben, mely a Confessio nevet viseli, Patrik röviden beszámol az életéről és hivatásáról. Életrajzának részleteiről azonban csak legendák maradtak fenn.
Értékes kezdeményezésekről a Párbeszéd Házában
Budapesten, a jezsuiták által fenntartott Párbeszéd Házában havonta tartanak megbeszélést a Cigánypasztorációs Műhely keretében. Március 4-én két szerzetesközösség képviselői, valamint a budapesti Tömő utcai Béke Királynéja-plébánia tagjai mutatták be tevékenységüket.
A műhely Hofher József jezsuita ötlete alapján indult el évekkel ezelőtt azzal a céllal, hogy a cigányokat támogató kezdeményezések egymásra találjanak az egyházban.
A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán harmadik alkalommal rendeztek roma-napot, amelyen idén részt vett Beer Miklós váci és Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök, valamint Székely János esztergom–budapesti segédpüspök.
A résztvevőket Fülöpné Erdő Mária, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora köszöntötte. A köszöntő szavak után Beer Miklós váci megyés püspök nyitotta meg a rendezvényt. Hangsúlyozta, amit szeptemberi körlevelében is erőteljesen hirdetett: hívő emberként tudatában kell lennünk annak, hogy nem magunk választjuk meg, hova szülessünk. Egyedül Jézus volt az, aki megtehette ezt: és ő a betlehemi szerény körülményeket választotta.
Szegediek nyerték az idei roma szakkollégiumi focitornát
A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium csapata nyerte a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) labdarúgókupáját.
Immár harmadik alkalommal rendezték meg február 28-án a KRSZH-focikupát. Miskolc és Debrecen után ezúttal Nyíregyháza, az Evangélikus Roma Szakkollégium adott otthont az öt szakkollégiumot összefogó sportrendezvénynek. A nyíregyházi, debreceni, miskolci, budapesti és szegedi roma szakkollégisták idén a labdarúgás mellett röplabdában is összemérhették az erejüket.
A Vértesi Erdő Zrt. 2012-ben elindított egy nagyszabású és hosszú távú műemlék-rekonstrukciós programot, amelynek keretében évről évre felújítanak egy vagy több, az erdőgazdaság működési területén lévő, elhanyagolt állapotú műemléket, történelmi emlékhelyet. Idén a majki remeteséghez tartozó Celli Szűz Mária-kápolna restaurálása a fő feladat. Spányi Antal megyés püspök és Kocsis Mihály, a Vértesi Erdő Zrt. vezérigazgatója egyeztetett a felújítással kapcsolatban. A rekonstrukcióra szánt forrásokat zömmel az erdőgazdaság biztosítja, a teljes összeg tíz százaléka pedig adományokból gyűlik össze.