Variációk Saint-Exupéryre

Szerző:

Új fordításban A kis herceg

 

Nincs semmi különös abban, ha egy népszerű író halála után hetven évvel, a szerzői jogok lejártával újra megjelennek legjelentősebb – vagy éppen addig alig ismert – művei. Antoine de Saint-Exupéry esetében viszont A kis herceg friss fordítása meglepett, nem számítottam rá. Rónay György klasszikusnak számító magyarítása után szinte szentségtörő vállalkozásnak tűnt. Számtalan szállóigévé vált mondatával annyira része lett a magyar kultúrának, ahogy Shakespeare Arany János, Dante Babits Mihály által… Szóval meglepett, de természetesen azonnal rá is vetettem magam. A lendület megvolt, ugyanis Zigány Miklós 1957-es fordításának, A kis herceg első magyar kiadásának beszerzéséért annak idején hosszú hajtóvadászatot indítottam. Különleges irodalmi, de még inkább spirituális élmény volt a két fordítás összevetése. Rónayét egy időben majdnem kívülről tudtam, de azért előkerestem a „mórás” könyvet, hogy ahol nem vagyok biztos a fordulatokban, pontosan feleleveníthessem.

A nő kétszer

Szerző:

Patricia Arquette idei Oscar-köszönőbeszéde óta Amerikában újra vitatéma a női egyenjogúság, s Hollywood látszólag meg is teszi a magáét: minden évben kihoz legalább egy olyan filmet, melyre a kritikusok lelkesült örömmel – avagy mély megvetéssel – süthetik rá: „feminista kiáltvány”. A megtisztelő címre tavaly két versenyző is esélyes volt, a Nagy szemek és a Vadon azonban – hiába áll egy-egy nő mindkét alkotás középpontjában – ellenáll a leegyszerűsítő billognak.

Magyar ünnep Fatimában

Szerző:

Kondor Lajos verbita szerzetes szobrát március 7-én Portugáliában, a fatimai kegyhelyen megáldotta Erdő Péter bíboros. Az eseményen részt vett António Marto leiria–fatimai püspök, Áder János köztársasági elnök, valamint csaknem kétszáz helybeli és zarándok – tájékoztat az MTI.

Délelőtt Erdő Péter bíboros és António Marto püspök ünnepi szentmisét mutatott be a fél évszázada elkészült fatimai magyar kálvária közelében található Szent István-kápolnában. A magyar keresztút létrejöttének 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen emléktáblát avattak.

Országjáráson a máriapócsi kegykép

Szerző:

A máriapócsi görögkatolikus kegytemplom zarándokhellyé válásának háromszázadik évfordulóját ünnepli idén a Hajdúdorogi egyházmegye. A tricentenárium alkalmából március elején országjáró körútra indult a híres búcsújáró helyen látható Szűz Mária-kegykép.

Új intézet a cigánypasztoráció segítésére

Szerző:

Beszámoló a püspöki konferencia tavaszi üléséről

 

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) március 3. és 4. között tartotta tavaszi rendes ülését.

Ahogyan azt lapunkban is közöltük, az MKPK a Kárpátalján kialakult súlyos helyzet miatt katasztrófaalapjából tízmillió forint értékben gyorssegélyt juttatott el a nehéz helyzetben lévő családok és az egyedülálló idős emberek megsegítésére. Ezzel egyidejűleg a püspökök március 15-én, vasárnap valamennyi katolikus templomban gyűjtést hirdettek a kárpátaljai testvérek javára, mivel a háború sújtotta Ukrajna magyarok lakta vidékén a mindennapi megélhetés is egyre nagyobb gondot okoz.

„Egyértelmű üzenetet kell küldenünk”

Szerző:

Soltész Miklós államtitkár a szlovákiai népszavazásról

 

Szlovákiában február 7-én népszavazást tartottak. A Szövetség a Családért elnevezésű civilszervezet kezdeményezésére három kérdést tettek fel a referendumon. A katolikus és a református egyház egyaránt arra buzdította híveit, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és minden kérdésre igennel válaszoljanak. Bár a referendumot végül érvénytelennek nyilvánították – az arra jogosultaknak csak 21,41 százaléka jelent meg –, az igen szavazatok aránya kilencven százalék felett volt. Az ügy hátteréről Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára beszélt lapunknak.

Itáliában kezdődött

Szerző:

„VIVA PIO IX.!”

 

Az 1848-ban Európán végigsöprő forradalmi hullám számunkra legfontosabb állomása a március 15-i pesti forradalom volt. Ritkán emlékezünk meg azonban arról a személyről, akinek döntő hatása volt a mozgalmak elindításában, pedig ő nem más, mint IX. Piusz pápa, akit csak konok, konzervatív egyházfőként szoktak jellemezni.

1848 februárjában a legszebb tavasz köszöntött be, de március idusára szelesre, esősre, néhol havasra fordult az időjárás. A változékony idő mintha csak az európai politikai változásokat jelképezte volna, melyeket Kossuth Lajos „váratlan eseményviharoknak” nevezett, s amelyek először délről, az akkor még széttagolt, különféle államokból álló Itália felől közeledtek Európába.

A parázstól a tűzig

Szerző:

Az 1848-as forradalom előzményeiről

 

A XIX. század a nemzeti eszme virágzásának időszaka volt. A korabeli nacionalizmusok a nyelvi, kulturális, gazdasági, történelmi, esetleg vallási azonosságra épültek. Ennek legtöbbször elválaszthatatlan része volt az a terület is, ahol a nemzet tagjai éltek. Az 1800-as évek első felétől a nacionalizmus volt az a gondolat, melyre a társadalmi-politikai átalakulásokat szorgalmazó mozgalmak tömegbázisukat építhették. Ez volt az a szervező erő, mellyel egy táborban lehetett egyesíteni – még ha csupán ideiglenesen is – a nemest, a munkást és a parasztot. Ez vált a hajtóerejévé azoknak a megmozdulásoknak, felkeléseknek, melyek az 1789-ben kitört, majd Napóleon vereségével végződő francia forradalom után egész Európában fel-fellángoltak.

Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.