Teremtésvédelem

Miért bánunk olyan felelőtlenül a környezeti és természeti értékeinkkel, ideértve édesvízkészleteinket is? Erre nyújt magyarázatot a következő közgazdaságtani paradoxon is. A víz–gyémánt paradoxon, avagy klasszikus értékparadoxon a közgazdaságtan történetének egyik fontos tudományos problémája, amelyet Nikolausz Kopernikusz (mások szerint John Law) vetett fel elsőként.

Az értékparadoxon azt a problémát fogalmazza meg, hogy miért lehet kevésbé hasznos javaknak (például a gyémántnak) igen magas, míg nagyon hasznos javaknak (például a víznek) nagyon alacsony az áruk. A klasszikus közgazdaságtan alapítójának tekintett Adam Smith fő művében, A nemzetek gazdagságában (1776) meghatározta az érték fogalmát, amennyiben megkülönböztette egymástól a használati értéket és a csereértéket. A víz–gyémánt paradoxon mentén Smith megállapítja, hogy gyakran a legnagyobb használati értékkel bíró dolgoknak alig van, vagy egyáltalán nincs csereértékük (áruk), míg ezzel szemben a legnagyobb csereértékkel bíró dolgoknak gyakran alig van vagy egyáltalán nincs használati értékük.

Gondolatok a kegykép előtt

A máriapócsi könnyező Istenszülő kegyképe megérkezett Sárospatakra. Megérkezett, s már el is ment. Jómagam szolgálatot teljesítettem a kegykép körül, s ez idő alatt volt alkalmam látni és gondolkodni. A pócsi kegykép nemzeti értéke hazánknak. Egy muzeális tárgy, amelyet szigorú biztonsági előírások szerint védenek. Hol van már a XVII. századi környezet a maga egyszerűségével? S hol vannak már azok, akik a képet készítették, azt a képet, amely talán meg sem felelne a mai ikonográfia szabályainak? A Mária-ikon ugyanis nincs felaranyozva, az ábrázolt Istenszülő és a gyermek Jézus vonásai nem finomak, nem arisztokratikusak. S hol vannak az akkori hívek, akik körbehordozták a képet az egész országon?

Egyházunk tagjait is elismerték

Március 15-én, az Országház kupolacsarnokában Áder János köztársasági elnök adta át – Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában – a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Kossuth-díjat vehetett át idén többek között Bács Ferenc és Hűvösvölgyi Ildikó színművész; Mezey Katalin költő, műfordító, szerkesztő; Sapszon Ferenc karnagy; Szőcs Géza író, költő és Tolcsvay Béla gitáros, énekes, zeneszerző.

Nagyböjtben kicsit oda kell figyelnünk az étkezésünkre. Meglepő, milyen nehéz is megtartani a húsmentes étkezést. Úgy megszoktuk a reggelihez a párizsis vajas kenyeret, vagy egy kis pörköltet a főzelékre, hogy gyakran éhesen maradunk a húsmentes napokon.

Érdemes azonban felidéznünk egy történetet, amelyet John Lukacs, azaz Lukács János, a magyar származású jeles történész írt meg egyik életrajzi ihletésű könyvében.