Ismét Labancz Zsolt piarista szerzetes az FSZK elnöke
A Férfi Szerzetes-elöljárók Konferenciája (FSZK) idén március 10–11-én tartotta tavaszi plenáris ülését az érdi Ciszterci Nővérek Regina Mundi Apátságában. Az első nap délelőttjén Ulrik M. Monika SSND nővér, a Szerzeteselöljárók Irodájának vezetője bemutatta az iroda tevékenységét, és ismertette, hogyan alakulnak a szerzetesek éve két nagy eseményének előkészületei.
Látogatás Rómában, a tamagnói nővéreknél
Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációjának három mosolygós tagja fogadja a Rómába zarándokként érkező magyar és a külföldi vendégeket. Nem bánják, ha a zarándokház utcájának neve alapján tamagnói nővéreknek hívják őket. Teodóra nővér igazítja el az érkezőt és látja el jó tanácsokkal, s ha bármi kérdése van a látogatónak, Vilma és Kinga nővérhez is fordulhat, akik a házban dolgoznak, tesznek-vesznek, vagy a kápolnában imádkoznak.
De kik is a megváltós nővérek? A megszentelt élet évében érdemes megismerni a rend történetét, hányattatását, a feloszlatás utáni küzdelmeket, nehézségeket – egy-egy szerzetesnő különös életútját.
Júniusban – mint már sokan tudják – ötödször indul a Fekete Madonna zarándokvonat Lengyelországba a Missio Tours szervezésében. Az irány Częstochowa, a Nagy Lajos király által küldött pálos szerzetesek alapította kolostor és Krakkó, a lengyel nép másik nagy nemzeti zarándokhelye. Az előkészítés során Budai László, a Misso Tours vezetője Krakkóban járt, ahol találkozott a Wawel-katedrális kanonok-plébánosával, Zdzisław Sochackival. Megállapodtak abban is, hogy Sochacki atya vezetésével a Wawel papjai, illetve világi munkatársai Magyarországra látogatnak, fölkeresik a magyar és a lengyel nép közös szentjeinek emlékhelyeit.
Szombathelyi Egyházmegye
Az angolszász légierő 1945. március 4-én több hullámban bombázta Szombathelyet. Több száz halálos áldozata volt a légitámadásnak, épületek dőltek romba vagy szenvedtek súlyos károkat. Erre emlékeztek a vasi megyeszékhelyen idén március 4-én. A székesegyházban szentmisét mutattak be az áldozatok emlékére, és emlékhelyet is avattak.
Befejeződött a sárospataki bazilika felújítása
Ünnepi szentmise keretében adtak hálát a hívek a sárospataki bazilika felújításának sikeres befejezéséért március 8-án a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére felszentelt plébániatemplomban.
Ha kinyitjuk a Bodrog-parti város történelmének képzeletbeli képeskönyvét, az első lapokon visszatekinthetünk Árpád-házi királyaink idejére. A királyi szállásbirtokon, az I. András király által építtetett kis körkápolna alapfalai azt üzenik a kései utódoknak, hogy érdemes megőrizni örökségünket, értékeinket. A mindössze hét méter belső átmérőjű tér csendjében állva elgondolkodhatunk, vajon milyen lehetett az a szertartás, amelyen II. András király és Gertrúd királyné leánygyermekét, a későbbi Szent Erzsébetet 1207-ben e helyen a keresztvíz alá tartották.
Jn 12,20–33
A Jeruzsálembe zarándokolt görögök közül néhányan ezzel a kéréssel fordulnak Fülöp apostolhoz: „Látni szeretnénk Jézust.” A Mester, meghallva ezt az igényt, nem válaszol rá, hanem látszólag törést okozva az elbeszélésben, hangjában ünnepélyes tónussal szólni kezd: „Eljött az óra, hogy megdicsőüljön az Emberfia.” Miről van itt szó? Arról, hogy a görögök kérésében jelet ismer fel Jézus, amely által az Atya azt üzeni számára: eljött a kereszt ideje.
A római liturgia történetéből
Az egyház liturgiája leginkább talán a szőlőhöz hasonlítható: sokféle fajtája van, színe a sárga és a vörös szinte minden árnyalatában pompázik, mindnek más az ízvilága, a zamata, mégis mindegyikből készíthető jó bor. Az egyház liturgiája sokféle liturgikus hagyomány és rítus gazdagságában él, mégis ezek ugyanannak az egyetlen és örök krisztusi liturgiának a megvalósulásai, ugyanannak az egyetlen üdvösséget adó misztériumnak az „arcai”. Az úgynevezett konstantini fordulat után (313) az addig az üldözések rejtettségében élő és nagyjából egy „ütemterv” szerint növekvő liturgikus élet a „szabadság klímájában” a római birodalom nagy kulturális, politikai és gazdasági centrumai körül egymástól eltérő módon és logika szerint bontakozik ki.
Lassan a nagyböjt vége felé közeledünk. Az ötödik vasárnap után az utolsó „igazi” nagyböjti hét következik. A nagyhét már egészen különleges időszak. Így bizonyos mértékig már vissza is tekinthetünk, mennyire volt gyümölcsöző számunkra ez a szent időszak. Ugyanakkor előre is nézhetünk, mert lelki és testi küzdelmeink még mindig hozhatnak eredményt. Aztán bátorítást is kapunk a végső nekifutásra, a győzelem megszerzésére. Fő énekünk, a konták ugyancsak erre serkent bennünket.