Az élet iskolája – tanuljunk Szent Benedektől!

Szerző:

A Szociális Testvérek Társaságának kezdeményezése

 

Ha életvezetési tanácsot vagy szakkönyvet keresünk, választékban manapság nincs hiány. És ez alapjában véve jól is van így. Azt mutatja, vágyunk a harmonikusabb életre, igényünk van az útmutatásra, készek vagyunk a tanácsok elfogadására, és még mindig taníthatóak vagyunk. A kérdés csak az, kitől akarunk tanulni. Kinek a tanítványai leszünk.

A Szociális Testvérek Társasága a szerzetesek évében egy olyan mesterhez fordul tanácsért, akitől szerzetesi lelkiségének alapelemeit örökölte, s aki maga is végigjárta az élet iskoláját. Egy olyan tanítóhoz, aki eredetileg csak azokat akarta tanítani, akik köréje gyűltek. Benedictushoz, akinek neve azt jelenti: áldott.

Szakrális téma – monumentális méretekben

Szerző:

Aba-Novák-freskók a Martsa-műteremben

 

Szeged városa nagy munkában van mostanában: kétmilliárd forintból megújítják a Fogadalmi templomot. A munkálatok során helyreállítják a Dömötör-torony belsejét is. A torony Szeged legidősebb, XI. századi alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya. A város 1913-ban döntött úgy, hogy lebontja e templomot, és a helyén építik fel a Schulek Frigyes tervezte Fogadalmi templomot. A Szent Demeter bontásakor került elő a falába épített Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. A tornyot Rerrich Béla restaurálta, falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a XII. századi kőbárányt illesztették.

A mulandóság vigaszában

Szerző:

Erdélyi Zsuzsanna ravatalánál

 

Nem lehet a fényt elorozni. Ravatalnál is megragyog. A lélek kétágú szivárványa reménységet tűz homlokokra, koporsókra. Összeköt a Magassággal. A kezeket is át- meg átfonja.

Nem ment el. Akit körülvesznek, annak odaát kezdődik új élete, amit a csend is igazol, barátok, családtagok, tisztelők – nagyszámú jelenlévők gondolataiban, imádságában, az emlékezés perce, mely talán „kilóg az időből”.

Jól találták el az irányt

Szerző:

Tököl, ahol szépen zsendül az élet

 

Szeretek megérkezni számomra ismeretlen városokba. Várom, milyenek lesznek az első benyomások, majd igyekszem – apró jelekből – minél inkább megérteni az ottani embereket. Milyen lehet abban a környezetben élni? Ezzel a hangulattal és figyelemmel érkeztem meg Tökölre a közelmúltban. A Budapesthez közeli település – látótávolságban a lakihegyi adótorony – az én nemzedékem számára azzal írta be magát az emlékezetbe, hogy 1956-ban az itteni szovjet laktanyába hívták tárgyalni Maléter Pált és kíséretét, majd ejtették foglyul őket. A múlt emlékét azonban felváltja most a jelen: gyönyörű vonalú, megnyerő épület mellett haladunk el, ez a városi bölcsőde, mellette az elegáns művelődési központ, két frissen festett templomtorony emelkedik odébb, a református és a katolikus.

„Eltakarták az arcát”

Szerző:

Mk 14,1–15,47

 

A virágvasárnapi szentmise evangéliuma Jézus szenvedéstörténete. A passió az evangéliumok legelőször kikristályosodott szövege, a legrégebben megfogalmazódott hagyomány. Nem Szent Márk stílusjegyeit viseli, és ebben az értelemben elüt az evangélium többi részétől, mert Márk átveszi a már készen megfogalmazott szöveget. A passió ősi változata feltehetően Jeruzsálemben keletkezett Krisztus után 36 előtt. A Márk-evangéliumban található passiószöveg ugyanis nem említi Kaifás nevét, hanem csak így utal rá: „a főpap”. Ez valószínűleg annak a jele, hogy a szöveg akkor kristályosodott ki, amikor még Kaifás volt a főpap.

Nagy Szent Leó és a liturgikus év teológiája

Szerző:

A Római liturgia történetéből

 

„Krisztus életének misztériumai alapozzák meg mindazt, amit most Egyháza szolgái által a szentségekben kiszolgáltat, mert »ami Üdvözítőnkben látható volt, átment a szentségekbe «” – olvassuk a Katolikus Egyház Katekizmusában (n. 1115). Az utolsó félmondat idézet Nagy Szent Leó egyik, mennybemenetel ünnepén elmondott beszédéből.

Az V. század közepére, amikor Leó elfoglalja Péter székét, tulajdonképpen már kialakul a liturgikus esztendő, a legfontosabb két ciklusával, a karácsonyi és a húsvéti ünnepkörrel. A szent pápa munkásságának éppen a liturgikus esztendő ünnepeihez kötődő homíliák a legszebb gyöngyszemei, amelyek nem pusztán nagyszerű rétori és lelkipásztori vénájáról tesznek bizonyságot, de azt is jól mutatják, hogy a liturgia ünnepléséből kiindulva lehet talán a legelevenebb teológiát művelni.

Húsvét előíze

Szerző:

Görögkatolikus egyházunkban a virágvasárnappal véget ér a szoros értelemben vett nagyböjt. Már csak a nagyhét szent eseményeinek átélése vár ránk, hogy aztán felszabadult örömmel tudjuk ünnepelni a húsvét szent ünnepét. Ha sikerült jól töltenünk „a böjt áldott idejét”, akkor ez az ünneplés valóban felemelő lesz. A virágvasárnapi kontákunk is ennek előízét érezteti meg velünk, amikor az istendicsőítésre irányítja a figyelmünket.

Csillagok, csillagok…

Szerző:

A pénteki részleges napfogyatkozás után éppen a szentírási égi jelenségekről elmélkedtem, amikor a fejemre esett egy könyv a szekrényből, majd a padlón kinyílt a 85. oldalon. „A bölcsek csillaga” – olvastam a fejezet címét Gerhard Kroll Jézus nyomában című könyvéből, amely fejezet természetesen a betlehemi égi jelenségről szólt. Rövid összefoglalóként: a betlehemi csillag igen régóta foglalkoztatja a tudósokat. Már Kepler felfedezett egy új csillagot (novát) 1604. október 10-én, és feltételezte, hogy egy ahhoz hasonló jelenséget írt le Máté evangélista is.

Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.