Erdő Péter szentbeszédében felelevenítette Mindszenty bíboros sopronkőhidai fogságának idejét: a hercegprímást 1944. december 22-én huszonhat pappal és kispappal együtt hozták a sopronkőhidai fegyházba csendőri kísérettel. Itt töltötte a háború utolsó karácsonyát.
A főpásztor a napi evangéliumhoz kapcsolódva párhuzamba állította a gyermek Jézust Jeruzsálemben kereső Szent Józsefet és Mindszenty bíborost. Rámutatott: Szent József életét a gondoskodó szeretet és az Isten iránti alázat jellemezte. Isten tervét akarta szolgálni akkor is, ha ennek a tervnek nem ő állt a középpontjában. Ez a gondoskodó szeretet Mindszenty József életét is végigkísérte. Emberi jószívűségéből is következett ez, ugyanakkor jelen volt benne az Isten titka és terve iránti felelősségérzet is.
A párhuzamot folytatva Erdő Péter arra kereste a választ, mi vezette a Jeruzsálemben elveszettnek hitt gyermek miatt aggódó Máriát és Józsefet. Egyrészt a gyermekük iránti természetes szülői szeretetből fakadó aggodalom, másrészt annak tudása is, hogy Istennek nagy terve van a rájuk bízott gyermekkel, hiszen Jézus személyében testesül meg az emberiség megváltásának isteni műve.
Mindszenty Józsefet is az aggodalom vezette arra, hogy szót emeljen, amikor az országban mindenütt a pusztulás képeit, a rablás és az erőszak nyomait látta. Miért foglalkoznak a katolikus püspökök városuk, országuk, népük olyan ügyeivel, amelyek nem kimondottan vallási jellegűek? – tette fel a kérdést a bíboros, majd így válaszolt: A világnézetnek, a vallásnak a gyakorlati életben eligazítást kell adnia az emberek mindennapjait illetően. Elsősorban tehát nem a püspök ad eligazítást a társadalomnak, hanem a vallás ad eligazítást az embernek. A püspök szerepe a tanúságtétel és a hit örökségének alkalmazása a konkrét körülmények között.
Az V. század végére a részint vallásos, részint civil tartományi gyűlések helyét az egyházi zsinatok foglalták el – idézte fel a főpásztor a püspökkel szemben támasztott elvárások történeti-kulturális előzményét. – A püspök feladata volt vallási és világi tekintetben egyaránt szolgálni a helyben maradt lakosságot, védeni az emberek, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogait. Ez utóbbi feladat egyfajta morális kötelezettségként kísérte a püspökök szolgálatát a kései ókortól egészen a jelenkorig.
Mindszenty bíboros osztozott Szent József küldetésében azáltal is, hogy számos nagy eseményben nem főszereplőként határozta meg a dolgok folyását, hanem mintegy alázattal elfogadta a helyzetet, amelybe hite és hűsége miatt került. Végrendeletében maga vall erről, amikor megjegyzi: a prímási kinevezést abban a tudatban vállalta, hogy olyan emberre van szükség, aki majd fogságot és gyalázatot visel. A hercegprímás Szent Józsefet követte gondoskodó szeretetével. Bízunk abban, hogy a mennyei Atya házában ma is szeretettel imádkozik hazánkért, népünkért, egyházunkért, az állami hatóságokért és minden fogvatartottért – zárta homíliáját Erdő Péter.
A szentmise végén a fogvatartottak egy-egy, maguk által festett portréval ajándékozták meg Erdő Péter bíborost és Márfi Gyula veszprémi érseket.
Az ünnepséget követően a főpásztorok megkoszorúzták az intézet homlokzatán elhelyezett Mindszenty-emléktáblát.
Kovács Gergely, a Magyar Mindszenty Alapítvány tagja, Mindszenty bíboros boldoggáavatási eljárásának posztulátora hangsúlyozta, hogy Sopronkőhida mára nemzeti emlékhellyé vált, amelyet a XX. században hitvallók és vértanúk áldozatvállalása tett azzá.
V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára rámutatott: a korlátoltság és a gyűlölet által felállított falak lebontásához mindig szeretet kell. Mindszenty a nemzetiszocialista és a kommunista propagandával találta szemben magát. A II. világháború és a megszállás a megtört emberek közé határt húzott, de a hercegprímás szavaival, kikezdhetetlen érveivel, magatartásával, hitével és elszántságával lebontotta azt.
Fukszberger Imre, a Vas megyei Csehimindszent, Mindszenty József szülőfalujának polgármestere visszaemlékezéseket idézve elmondta, hogy aki hosszabb időt töltött a hercegprímással, az megtapasztalhatta, hogy távolságtartó magatartása csak a felszín volt, alatta barátságot és mély szeretetet talált.
Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja szerint Mindszenty bíboros legnagyobb keresztje az volt, hogy börtönévei alatt sem szellemi, sem fizikai munkát nem végezhetett. Ezzel is meg akarták törni őt, ám ez nem sikerült.
Mindszenty József 1892-ben született Csehimindszenten. 1915. június 12-én szentelték pappá. 1944-ben veszprémi püspök, egy évvel később esztergomi érsek lett. 1946-ban bíborossá nevezték ki. Többször került fogságba, házi őrizetbe, tizenöt évet töltött amerikai diplomáciai oltalom alatt, majd 1971. szeptember 28-án elhagyta az országot. Bécsben hunyt el 1975. május 6-án. Idén emlékezünk meg halálának negyvenedik évfordulójáról.
Magyar Kurír
Fotó: Lambert Attila
