Boldog Batthyány-Strattmann László ünnepe Körmenden
II. János Pál pápa 2003. március 23-án avatta boldoggá a római Szent Péter téren Batthyány- Strattmann Lászlót, a példás családapát, a felebarátaiért élő orvost, az elkötelezett világi hívőt.
II. János Pál pápa 2003. március 23-án avatta boldoggá a római Szent Péter téren Batthyány- Strattmann Lászlót, a példás családapát, a felebarátaiért élő orvost, az elkötelezett világi hívőt.
A veszprém megyei Litéren március 29-én megemlékeztek a 63 éve vértanúságot szenvedett fiatal munkáslányról, Bódi Mária Magdolnáról.
Mit tehetnék, sehogyan sem hagynak nyugodni az eszközök, a Megváltó szenvedésének eszközei. Tudom, a tárgyak elmúlnak, sorsuk semmivel sem különb az ember földi életénél.
„Halottaim, halott halottaim. / Nem szül nekem a fa fiút, / csak madarat, csak madarat. / Kikapart méhek az odúk, / lakatlan kismama-hasak. / Rám ki hasonlít, ki hasonlít, / ki őriz az időben engem? / Elevenszülő szerelem, / segíts, segíts meg engem!…” – hasított bele a húsvét utáni télbe Ratkó József kiáltó verses üzenete március 25-én Várpalotán, ahová életvédő zarándoklatot hirdetett meg az Anya- Ország Alapítvány és az Alfa Szövetség a magzatgyermekek napján.
A pannonhalmi főapátság és a Rákóczi Szövetség idén hetedik alkalommal hirdette meg Cultura Nostra címmel történelmi versenyét, amelynek döntőjére március 29-én került sor a pannonhalmi főapátságban.
A Gen Rosso együttes zenél, és oktat – Az „ERŐTÉR – Erő erőszak nélkül” program keretében mutatják be a Gen Rosso együttes Streetlight című musicaljét április 3-án a miskolci Egyetemi Sportcsarnokban. Az együttes nemrég Kecskeméten lépett fel műsorával.
József napján emlékeztek a névadóra és az alapítás évfordulójára – Az erkölcs nélküli politikus kész katasztrófa egy országra nézve. A liberális államokban nagy a zavarodottság, minden labilis, mert fogytán vannak az erkölcsi értékek. A felekezeti iskola viszont olyan értékekkel, olyan alapokkal szolgál, melyekre építeni lehet egy országot, egy társadalmat.
Huszonöt éves a hatályos Egyházi Törvénykönyv – A XIX. század elejétől fogva elfogadottá vált a kontinentális jogrendszerekben a kodifikáció szükségessége (vö. Code Civil [1804]), amit a meglévő hatalmas joganyag áttekinthetetlensége és a számos joghézag tett indokolttá.