Isten egyenlőnek teremtett bennünket. Miért van mégis, hogy egyesek aranyban fürdenek, míg mások embertelen körülmények között nyomorognak? „Aki szegény, az a legszegényebb” – úgy tűnik, József Attila szavainak igazságát korunk igazolja.
Ha – Kossuthtal szólva – ujjainkat nem tesszük a kor ütőerére, hogy megértsük lüktetéseit, a mindennapok forgatagába merülten élve könnyen már csak utólag értesülünk akár meghatározó jelenségekről, szellemi áramlatokról is, pedig ha időben szembesültünk volna velük, életünk-hitünk mélyülését, „igazítását” is segíthették volna.
Alpha-konferencia Budapesten – Alpha-konferenciát tartottak február 21-én a dél-budai Krisztus Király Missziós Központban Kunszabó Zoltán vezetésével. Megismerhettük a módszer hazai alkalmazásának széles körű tapasztalatait, s hogy az új evangelizáció eszközeként miként vonhatjuk be a pasztorális munkába – a plébánosokra több terhet nem rakva – a hívők nagyobb aktivizálásával?
Isten szava minden napra – Az idősebbek emlékezhetnek még a Bibliával vasárnapról vasárnapra című elmélkedés-gyűjteményre, amely 1971-ben jelent meg Bécsben. Eredetije francia nyelven született.
Emmausz-kurzus Miskolcon – „Életre kelt számomra a Biblia! Már nemcsak isteni üzenet-szöveg, hanem maga az eleven Jézus Krisztus, aki nagy szeretettel átölel, megvigasztal, bátorít, megerősít, beszél hozzám és az enyém, csak az enyém (és persze mindnyájunké)!” – tapasztalta az egyik résztvevő a Szent András Evangelizációs Iskola Emmausz-kurzusán. Ugye, mindnyájan szeretnénk mindig ezt érezni? Hogy szívük … Olvass tovább
Cigánykérdés keresztény szemmel – Vajon Jézus, ha a mai Magyarországon élt volna, hogyan viszonyult volna a cigányokhoz? Ő, aki egy asztalhoz ült a vámosokkal és az utcanőkkel, aki a megvetett szamaritánust állította példaként a többiek elé, aki megérintette a leprást, hogyan fordulna cigány testvéreink felé? Hogyan kell keresztény szemmel és szívvel vélekednünk, cselekednünk ebben a mai, rendkívül feszült helyzetben?
Aki Zsámbék felől halad Bicskére, az autópálya előtt jobbra, a Szent László-patak völgyében meglátja Csabdi falut, és a falu felett álló középkori, a XIII-XVI. században épített román kori templom romjait is. Minibazilika lett volna, ahogy Zolnay László véli, aki a Csapoli-család úrhatnámságával magyarázza építését.