Amikor a Miniszterelnöki Hivataltól megkaptam az előzetes értesítést arról, felterjesztettek Kossuth-díjra, feleségem már hosszú ideje súlyos beteg volt. 2004-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti-keresztjének átvételekor ő is ott volt mellettem a Parlamentben, és nagyon szeretett volna most is eljönni.
Az úrangyala imádság előtt, március 29-én XVI. Benedek pápa hálával szólt az afrikai egyház életvidámságáról, közösségeinek a szent iránti érzékéről, valamint a misszionáriusok gyümölcsöző munkájáról.
Világ Népeinek Igaza kitüntetés Eduard Brunschweilernek – Pannonhalmán eddig is őrizte a történelmi emlékezet, és 2006 óta emléktábla is megörökítette Eduard Benedikt Brunschweiler 1944-es embermentő tevékenységét. A Vöröskereszt egykori megbízottja elnyerte a Világ Népeinek Igaza jeruzsálemi elismerést. A posztumusz kitüntetést Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet asszony adja át március 31-én Pannonhalmán. Brunschweiler tevékenysége szorosan kötődik … Olvass tovább
Nagyböjti lelkigyakorlat Kecskeméten – Húsvétra készülve az ország számos templomában tartanak háromnapos, lelki elmélyülést szolgáló szentbeszédsorozatot, triduumot.
Hálával a néma kereszthordozásáért – A hitvalló katolikus egyház néma kereszthordozásáért mélységes hálával és köszönettel állíttatták a keresztutat az Úr 2009. esztendejében a leányfalui hívek – olvasható a felirat a település új keresztútján.
Akadémiai ülés a környezetvédelemről a püspöki körlevél alapján – A Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága nyilvános ülést tartott, amelyen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Felelősségünk a teremtett világért című, tavaly év végén megjelent körlevelének környezetvédelemmel és éghajlatváltozással foglalkozó részét, illetve az ahhoz kapcsolódó erkölcsi, etikai vonatkozásokat vitatták meg. Az Akadémia székházában, március 30-án tartott … Olvass tovább
Megjelent a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedagógiai folyóiratának 21. száma, Ünnepeink címmel. Az értékőrzést nyíltan vállaló pedagógiai folyóirat a hatodik évfolyamába lépett, és megerősödve szerves részévé vált a mai magyar pedagógiai valóságnak.
Irodalmunk történetén végigtekintve elmondhatjuk, évszázadokig nem Buda vagy Pest volt a központja, hanem egyéb tájegységek és városok. Nem is lehetett Pest, hiszen többségben voltak a németajkúak. Csak a XX. században jelent meg a „vidéki író” fogalma, ami egyet jelentett a hátrányos helyzetűvel, hiszen a kiegyezés után gyors fejlődésnek indult Budapesten összpontosultak a kultúra teremtői és … Olvass tovább