A máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika szabadtéri oltáránál megtartott ünnepi szertartással nyílt meg április 26-án az a jubileumi esztendő, melyet a kegyszobor megtalálásának 250. évfordulója alkalmából hirdettek meg.A szentmisét Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek mutatta be Beer Miklós váci püspök részvételével a nagyszámú zarándok előtt.

Útjuk során felkeresték a szent helyeket, köztük a haifai karmelita kolostort és zarándokházat. A magyar bíboros szentmisét mutatott be a názáreti Angyali Üdvözlet-bazilikában.

A szentföldi keresztények története (IV. rész) – Fogyatkoznak a Szentföldön – Izraelben és a palesztin területeken – a „bennszülött” keresztények, mert másodrendű polgárnak érzik magukat: a zsidók elsősorban nem vallásuk, hanem arab származásuk miatt néznek gyanakvással rájuk, a többségükben mohamedán palesztinok pedig vallásuk miatt.

Az evangéliumok szerint a feltámadásnak nem volt szemtanúja. Miért írnak akkor köteteket a teológusok arról, hogy Jézus miként támadt fel? A teológusok az Újszövetség beszámolói alapján írnak a feltámadásról.

Pálos Margit M. Paschalis Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővér – „Miskolcon, a szatmári irgalmasnővéreknél kezdtem el az elemi iskolát. Emlékszem, nagyon boldog voltam, amikor harmadikos koromban elsőáldozó lehettem.

Papi pályájának kezdete az első világháború idejére esett. A Rómából hazatérő Meszlényi Zoltánt 1916-ban Csernoch János hercegprímás komáromi káplánnak nevezte ki, ám hamarosan Esztergomba, a prímási hivatalba rendelte. Javában dúlt az első világháború, meghalt Ferenc József és királlyá koronázták IV. Károlyt.