Amikor 1948-ban megalakult a zsidó állam, az izraeli-arab viszály miatt sok palesztin kényszerült elhagyni hazáját – mintegy 15 százalékuk keresztény volt. Michel Sabbah pátriárka szerint akkor 150 arab település tűnt el Izrael térképéről. Az 1967-es „hatnapos háború” új menekülthullámot indított a palesztin lakosság körében, ami szintén sok keresztényt is érintett.
Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) kezdeményezésére tartották meg május 4-én Strasbourgban az európai vallásoktatás értekezletét.
Az Európa Tanácsnál – az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering védnökségével – zajló megbeszélést azért hívták össze, hogy bemutassák az európai vallásoktatásról végzett felmérés eredményeit. A nemzetközi szervezet alapításának hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián megvitatták a neveléshez és az oktatáshoz való jog érvényesülését, valamint a vallásszabadság helyzetét Európában.
Pápai üzenet a tömegtájékoztatási világnapra – Az új digitális technikák alapvető változásokat hoztak az emberi kapcsolatokban. Ezek a változások különösen szembetűnőek a fiatalok esetében, akik az új technikákkal szoros kapcsolatban növekednek, és otthon érzik magukat a digitális világban – állapítja meg a tájékoztatás világnapjára kiadott ez évi üzenetében XVI. Benedek pápa, aki elsősorban ehhez a „digitális nemzedékhez” intézi szavait.
Gánóczy Sándor teológus – Gánóczy Sándor professzor hazánkban megjelent tanulmányai gyűjteményes kötetben jelentek meg a Szent István Könyvhétre Határon innen, határon túl címmel, de mint a könyv bevezetőjében olvashatjuk, e gyűjtemény „távolról sem tudja megmutatni annak a teológiai termékenységnek a gondolatgazdagságát, melyet a szerző németül, franciául, magyarul írt mintegy harminc könyve, számtalan tanulmánya és lexikonokban megjelenő szócikke tükröz.”
Megnyílt a XVII. Szent István Könyvhét
(Folytatás az 1. oldalról.)
Az irodalmi, lelkiségi, teológiai, történeti és filozófiai művek, összesen hétezer kiadvány, nyolcvanhat újdonság sorában a legkülönbözőbb témákban találhatnak maguknak szellemi táplálékot az olvasók. Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója a rendezvénnyel kapcsolatban külön kiemelte, hogy új résztvevőként megjelent kínálatával a könyvhéten két kolozsvári kiadó, a Verbum Kulturális Egyesület és a Koinonia is. Az elmúlt csaknem két évtized alatt a Szent István Könyvhét a magyar nyelvű könyvkiadás világi szakmai körökben is számon tartott eseményévé fejlődött.
A tavaszi könyves seregszemle ünnepi megnyitóját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében tartották. Bemutatták a könyvhét újdonságait, majd átadták a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díját. A Stephanus-díjat – az alapító okirat szerint – olyan szerzők kaphatják, akik magyar nyelven megjelent műveikben az egyetemes keresztény európai kultúra értékrendjét közvetítik a teológiai tudományok, illetve az irodalmi műfajok területén. A díjat napjainkig harmincöt személy nyerte el, köztük Franz König bíboros, Joseph Ratzinger bíboros, Nemeskürty István és Jókai Anna. A díjat Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Szent István Társulat fővédője, valamint Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója adta át a kitüntetetteknek. Teológiai kategóriában idén Gánóczy Sándor, a würzburgi egyetem nyugalmazott dogmatikaprofesszora, irodalmi munkásságáért pedig Czakó Gábor író vehette át a rangos elismerést. A díjazottakat Puskás Attila dogmatikaprofesszor és Szörényi László irodalomtörténész méltatta. A megnyitón közreműködött a Budapesti Vonósok vonósnégyese.
Szöveg és kép:
Cser István
A Szent Pál-év hivatalos bezárásakor, június 29-én fejeződik be az a verseny, melynek során január 25-e óta minden lapszámunkban három kérdést teszünk fel kedves Olvasóinknak.
Ezzel a címmel szerveznek liturgikus tanfolyamot a ferencesek budai kolostorában (1023 Budapest, Margit körút 23.) papok, ministránsok, egyházzenészek részére július 14-17. között.
Ebben az esztendőben a veszprémi egyházmegye két ünnepre is készül, hiszen éppen ezer esztendővel ezelőtt született az az oklevél, amelyben Szent István király a Szent Mihály-egyház alá rendeli azokat a várakat, melyek az egyházmegye területét alkották.