Öt évvel ezelőtti levél a Vatikánból – II. János Pál pápa jóváhagyásával legbensőbb munkatársa, Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa írta alá azt a levelet, mely öt évvel ezelőtt, 2004. augusztus 6-án jelent meg, szinte enciklikának megfelelő tekintéllyel, fontos tanítással.
Beszélgetés a válságról Korzenszky Richárd bencés perjellel – Szekszárdi meghívásnak tett eleget a tihanyi bencés közösség vezetője. Korzenszky Richárd az értékválságról beszélt, ami napjainkban a fejlett világot sújtja. Értékválságtól szenved a világ. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele beszélt erről Szekszárdon, a Szent István-házban, népes hallgatóság előtt. A lelkipásztort a Szekszárd-újvárosi Római Katolikus Társaskör és a Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület hívta meg.
Béke világnapi üzenet – „Ha békét akarsz, óvd a teremtést” – ez a témája XVI. Benedek pápa béke világnapi üzenetének. 2010. január 1-jén 43. alkalommal tartjuk a világnapot.
Íme az ember – Egy pápa arcai címmel közgazdasági kerekasztal-beszélgetés elevenítette fel Budapesten a lengyel pápa szociális tanítását a jelen gazdasági krízisben. A beszélgetés során a szakemberek a mostani válság helyzetelemzése mellett szóltak az egyház társadalmi tanításáról, a keresztények felelősségéről, feladatáról, valamint XVI. Benedek legújabb – Caritas in veritate kezdetű – enciklikájáról.
Szent Lőrinc diakónus és vértanú (Augusztus 10.) – Szent Lőrinc II. Sixtus pápának (Krisztus után 257-258) volt kedves diakónusa. Feladata nemcsak a liturgiában való segédkezés volt, hanem a szegények szolgálata is hatáskörébe tartozott. Lőrincet tüzes rostélyon megégették, és a közelben eltemették. Egy Ciriaca nevű keresztény özvegyasszonynak a közelben volt sírtelke, és felajánlotta, hogy oda temessék el Lőrincet. Nagy Konstantin császár Krisztus után 330-ban nem a vértanú sírjára, hanem melléje épített templomot.
Tarcisio Bertone az új enciklikáról – Renato Schifani, a szenátus elnöke meghívására július 28-án, a pápával való Les Combes-i egyeztetés után tartott előadást a szenátus tagjainak Tarcisio Bertone bíboros államtitkár (képünkön) a „Caritas in veritate” enciklikáról. Előadása első fejezetében rávilágított arra, hogy a pápai üzenet igyekszik túlhaladni a gazdasági és társadalmi terület szétválasztását. Azután rámutatott az enciklika egyik lényeges új témájára.
A liturgia többféle nyelvezetet használ, ezek egyike a testnyelv: amikor testünkkel, mozgásunkkal, gesztusainkkal vagy éppen öltözékünkkel közlünk valamit. Az öltözék sokféle célt szolgál: egyszerre dísz, ékesség és védelem, s egyben utalhat egy hierarchikusan tagolt közösségi cselekvés egészében betöltött szerepünkre is.
A belterjes gőg butasága merészkedik ilyen kijelentést tenni Jézusról: „Ismerjük az apját, meg az anyját” (Jn 6,42). Ugyan mit ismertek? Mit tudtok Józsefről, Máriáról? Mit tudtok az ő titkukból? Mit a fogantatás titkáról, Betlehem titkáról, a jászolról? A jászolról, mely teljességgel a keresztre mutat, ahol önmagát adja Jézus eledelül a „világ életéért” (Jn 6,51-52). De a jászol, a barmok etetője, nem élettelen eledelt kínál, hanem eleven életet, ahogyan az önmagát feláldozó Jézus éppen halálában lesz örökkön élő áldozattá (III. húsvéti prefáció).