„Mesterségem címere…”
Pályaválasztási játékok az ifjúsági találkozón – A hivatáskeresés, pályaválasztás jegyében Mesterségem címere címmel rendezték meg a hagyományos Szent Gellért-napi ifjúsági találkozót Szegeden.
Nagymarosi találkozó – ferencesekkel
A Nagymaroson október 3-án sorra kerülő őszi országos ifjúsági találkozó főszervezői idén a pápai jóváhagyásának 800. évfordulóját ünneplő ferences rend. Az alábbiakban olvasható hagyományos Nagymarosi levél is ehhez a jubileumhoz kötődik.
Az alapoktól újra…
Lelkigyakorlat egyszülős családok számára – A Jézus Szíve (Népleányok) Társaság gyermeküket egyedül nevelő szülők számára szervezett – a tavalyi után másodszor – lelkigyakorlatot Kulcsár Apollónia nővér vezetésével a tahi Szív Lelkiségi Központban, szeptember utolsó hétvégéjén. A szülők gyermekeiket is elhozhatták, akikkel önkéntesek foglalkoztak korcsoportonként. A szerzetesrend apostoli munkájának már az alapítástól kezdve középpontjában állt a családok segítése, különösen a nők képzése révén.
Ünnepelni és misszionálni
Októberi imaszándékok – Általános szándék: Hogy a vasárnapot olyan napnak éljük meg, amelyen a keresztények egybegyűlnek a feltámadott Úr megünneplésére, részesedve az Eucharisztia asztalközösségében. Korunkban égető szükségünk van arra, hogy a vasárnapot újraértékeljük. A vasárnap alapvetően a család napja (megpihenés, együttlét, közös emberi, családi programok), keresztény jellege szerint pedig az Úr napja, az Eucharisztia napja.
Húsz éve történt: Az irgalmasok újrakezdése
Húsz évvel ezelőtt egyházunk életében szinte napontahetente történtek jelentős események, újrakezdések. 1989. szeptember 20-án az Istenes Szent János által alapított irgalmas rend bejelentette: újra megkezdi működését, 1796-ban alapított pécsi rendházukban.
Az „önszekularizáció” tévedése
Brazil püspökök jártak nemrégiben ad limina látogatáson a Vatikánban. Hozzájuk szólva XVI. Benedek pápa a II. vatikáni zsinatot követő „önszekularizáció” veszélyéről is beszélt. Bizonyos egyházi csoportok összetévesztették a világ felé való nyitást – amelyet a II. vatikáni zsinat is szorgalmazott – a szekularizálódással. Mivel a szekularizációban felfedezni véltek olyan keresztény értékeket, mint az egyenlőség, a szabadság, a szolidaritás, a világgal való együttműködés lehetséges területeit keresve engedményekre is hajlandónak mutatkoztak. Ennek jegyében egyes egyházi vezetők a közvélemény elvárásainak megfelelően nyilatkoztak, miközben hallgattak az olyan hitbéli alapigazságokról, mint a bűn, a kegyelem, az Isten felé forduló élet és a végső dolgok.
Másképp, máshogy, másról
Az emberismerettől a hittanig – Embertan, erkölcstan, vallástan, hittan címmel rendezett beszélgetést szeptember 19-én, a budapesti Háló Központban ezen tantárgyak mai életképességéről, a tanrendben elfoglalt helyéről az Emberismeret- és Etikatanárok Egyesülete. A beszélgetést Kamarás István vallásszociológus, a Pannon Egyetem etika tanszékének oktatója, az egyesület korábbi elnöke vezette. Kamarás István bevezetőjében felvázolta az európai helyzetet, amelyből kiderült: az unió országainak hittanoktatási gyakorlatában négyféle változat van jelen a kötelezőtől a választhatóig, illetve a „helyettesítő” tantárgyak választásáig. A hittan alternatívájaként általában etikát, emberismeretet, társadalom- és polgári ismereteket, valamint vallásismeretet lehet tanulni.