Krisztussal ezer esztendeig
Beszélgetés Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel – Érsek úr, egyes hangok – elsősorban a román történetírás –megkérdőjelezik az erdélyi püspökség ezeréves folytonosságát…
Beszélgetés Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel – Érsek úr, egyes hangok – elsősorban a román történetírás –megkérdőjelezik az erdélyi püspökség ezeréves folytonosságát…
Szent Vencel vértanú (Szeptember 28) – 907 körül Csehországban született. Nagyanyja részesítette keresztény nevelésben. Fiatalon vette át a hercegség kormányzását, miután a csehek apja halála után őt választották fejedelmükké. Sok nehézséggel kellett megküzdenie nemcsak a hercegség ügyei miatt, hanem az evangélium terjesztése folytán is. Öccse, Boleszláv ármánykodása miatt bérgyilkosok ölték meg 935-ben. Csehország fővédőszentjeként tisztelik.
Szentírás vasárnapján a leírt, felolvasott Isten igéjére összpontosít az egyház. A liturgiában az isteni szó nem ezen a vasárnapon kap szerepet, hiszen minden egyes szentmisének alkotóeleme a Biblia szava: olvassuk (olvasmány, szentlecke, evangélium), magyarázzuk (prédikáció), énekeljük (introitus, kommúnió, antifónák), imádkozzuk (zsoltáréneklések). E vasárnapon sok helyen ünnepélyesen kihelyeznek egy nagyobb Bibliát. Ez alkalommal érdemes odafigyelnünk az evangéliumos könyvre, amely a liturgiában szereplő legméltóságosabb könyv. Az evangeliárium kifejezés nem az olvasmányos könyvet jelöli, hanem azt a kötetet, amelyben csak az evangéliumok szerepelnek.
Szeptember utolsó vasárnapján az egyház különösképpen felhívja a hívek figyelmét a Szentírás tiszteletére, olvasására, ismeretére. A II. vatikáni zsinat liturgikus reformja is a korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonít a szentmise első részében az igeliturgiának, a Szentírás olvasásának és a homíliának. A Krisztus-hívők két asztalról, az Ige és az Eucharisztia asztaláról táplálkoznak isteni életük növelésére.
A mai evangéliumi szakaszunkról nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy Jézus különböző helyeken, különböző időkben elmondott magvas mondásainak (logionjainak) gyűjteménye. Az első három mondás mindegyikének megvan a maga külön főszereplője: az ördögűző, a pohár vizet adó idegen és a „kicsiny” (a tanítvány). Azután hamarosan felfedezzük, hogy mindegyik mondáiban szerepel a „közös nevezőnek” is mondható, hagyományosan veretes kifejezés: „az én nevemben”. Sőt, az sem kerülheti el figyelmünket, hogy a személyek szintjén „logikusan” vagy inkább „megszerkesztetten” „kívülről” haladunk „befelé”, a kör közepének irányába.
Egyházi vezetők az EBESZ képviselőjénél – Knut Vollebaekkel, az EBESZ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosával találkozott Erdő Péter bíboros, valamint a hazai történelmi egyházak és felekezetek több vezetője.
Püspöki szinódus lesz 2010-ben – XVI. Benedek pápa szeptember 19-én fogadta a keleti egyházak érsekeit és pátriárkáit. Baráti jellegűnek nevezte ezt a találkozást. „Amikor pedig a békéről van szó, gondolataim önkéntelenül is Közép-Kelet felé szállnak” – hangoztatta a Szentatya, és felhasználva az alkalmat, meghirdette a püspöki szinódus Közép-Kelettel foglalkozó rendkívüli ülését, amelyet 2010. október 10-e és 24-e között tartanak a következő címmel: A katolikus egyház a Közép-Keleten: közösség és tanúságtétel. (VIS)
Üzenet a turizmus harmincadik világnapjára – Az idegenforgalom lehetőséget ad a találkozásra és megismerésre, és ez nem választható el az erkölcsi felelősség vállalásától és a másság tiszteletétől. A különbözőségeket látva az ember fölfedezheti Isten teremtő keze nyomát, aki minden teremtményét a maga egyediségében alkotta meg. –Többek között ezeket a fő gondolatokat olvashatjuk az üzenetben, amelyet az Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsa a szeptember 27-i turizmus világnapjára tett közzé.