Telt ház a Művészetek Palotájában. Az érdeklődés indokolt, hiszen a Szentpétervári Filharmonikus Zenekar korábbi pesti koncertjeit sokan legemlékezetesebb hazai hangversenyélményeik között tartják számon. A kiírt programban eredetileg nem szerepelt Rimszkij-Korszakov Mese a láthatatlan Kityezs városáról és Fevronyija szűzleányról című 1907-ben bemutatott misztériumoperájának nyitánya.

Az ikonfestés a magyarországi katolikus közegben nem szokatlan, de nem is mindennapos tevékenység. Ezt a festői gyakorlatot hazánkban a XVII. századtól idetelepült ortodox hitű nemzeti kisebbségek (ruszinok, szerbek, macedovlachok, görögök, románok és bolgárok) honosították meg. Napjaink magyarországi ikonfestészete ennek a folytatása, és tükrözi is az elődök sajátosságait. A kecskeméti tárlaton látható több mint hatvan munka ikonográfiáját tekintve archaikus típusokat (a Megváltó nem kézzel festett ábrázolása, Hodigitria Isten Anyja stb.) követ; a képek többsége hagyományos technikával készült: tojástemperával fára festették.

Egy magyarországi bemutató margójára – Rossini Tancredi című operája a bécsi Theater an der Wien produkciójának koncertváltozatában a Champs-Élysées zenekarával, az Arnold Schönberg kórussal és a fiatal generációhoz tartozó neves szólistákkal hétfőn magyarországi bemutatóként szólalt meg a Zeneakadémián.