A kiállított tárgyak között számos a Máriát a Gyermekkel ábrázoló ikon, de a tárlat fontos vonulatát képezik azok a munkák, amelyek magyarországi előképek, például a százhalombattai Isten Anyja a Gyermekkel, vagy a komáromi Jézus Krisztus mennybevitele nyomán készültek. Az alkotások között föllelhetők olyanok is, amelyek a katolikus egyház magyar szentjeit, Szent Istvánt, Szent Lászlót ábrázolják az ikonfestészet nyelvén, vagy a pálos rend patrónusát, a pálos rendi Máriát, amely a magyarországi eredetű czêstochowai Mária-kegykép nyomán készült. Ezek a művek műtárgy voltukon jóval túlmutatva, egy nagyon időszerű gondolatot rejtenek magukban: a keleti és a nyugati keresztény egyházak oly sokat hangoztatott közeledési vágyát. A Kortárs ikonfestészet Magyarországon című kiállítás tárgyai tehát szorosan kötődnek a helyi hagyományokhoz, de illeszkednek az egyetemes ortodox ikonművészet jelenkori fő irányvonalába is, a középkori tradíciókat fölelevenítő neobizánci stílusba. A Cifra Palota kortárs ikonokat – döntően katolikus közegben – bemutató kiállítása művészeti jelentőségén túlmenően nyitás a keleti testvéregyházak felé, másrészt a keresztény művészet ősi tárgytípusának a fölelevenítésével tükrözi a nyugati keresztény egyház megtisztulási, megújulási vágyát, melynek egyik lehetséges eszköze az ősi gyökerekből való táplálkozás.
(A nagysikerű tárlat „kamaraváltozata” november 30-ig a kecskeméti Kossuth téren, a barátok temploma mellett, a Porta Egyesület dísztermében tekinthető meg.)
