Az Új Ember rejtvénysorozata – Idén tavasztól egy ideig újra látogatható lesz a keresztény hagyomány által Krisztus halotti leplének tartott torinói lepel. Ebből az alkalomból rejtvénysorozatot indított az Új Ember a lepelről – amint tette a Szent Pál-évben a nemzetek apostolának életéről.
Szent Péter apostol székfoglalása (Február 22.) – A régi rómaiak ezen a napon az elhunytak tiszteletére nagy lakomákat rendeztek sírjaik közelében a „katedrájuk” körül. Ugyanis üresen hagytak egy helyet, jelezve, hogy az elhunyt közöttük van. A keresztények a IV. századtól lelki jelentőséget tulajdonítottak ennek, és Péter apostolra vonatkoztatták, aki a római egyház feje volt.
Mint a bókos szentek állnak a fülkében
kívülről a szemnek kifaragva szépen,
de befelé, hol a falnak fordul hátok,
csak darabos szikla s durva törés tátog:
ilyen szentek vagyunk mi!
A kollekta margójára – Nagyböjt első vasárnapja ugyan már az ötödik napja a készületi időnek, mégis fontos ünnepélyes kezdőpontja. A szentmise kezdő könyörgése a „negyven nap szentségének” nevezi a nagyböjtöt. Mit is jelent e „szentség” évenkénti gyakorlása? Nem a hét szentség kibővítése egy nyolcadikkal, a nagyböjtivel.
Kicsoda ez az ördög, aki mindvégig ott van Jézus nyomában, lesben áll, várva a kedvező alkalmat, hogy megszólíthassa, eltéríthesse őt szándékától? A stílusa, a svádája lehengerlő. Tévedhetetlen. Beszédjéből árad a magabiztosság, az én vagyok a norma öntudata, s annak megfellebezhetetlen ítélete, hogy aki ettől eltér, az abnormális, eszement bolond, magára vessen, ha úton-útfélen közröhej tárgya lesz. A „ha te vagy az Isten Fia…” kezdetű mondatokban benne van a gúny, a kikacagás.
Krisztus nagy „lelkigyakorlata” nyilvános működése előtt példát ad mindannyiunknak. Aki járt már Júdea pusztájában vagy más hasonló vidéken, az valamit megtapasztalhatott abból a kiáltó csendből, amely ezt a pusztaságot betölti.
A premontreiek felvidéki birodalma – Ahogy a bencések Pannonhalmán, úgy a premontreiek a felvidéki Jászón – a kezdetektől meglévő jelenlétükkel, az eltelt évszázadok alatt kifejtett tevékenységükkel – örökre beírták nevüket a magyar egyház- és kultúrtörténet jelképes könyvébe. Nekik köszönhető az UNESCO világörökségévé nyilvánított karsztbarlang feltárása, a helyi ipar , a mesterséges tórendszer kialakítása, és nem utolsósorban a monumentális rokokó monostor épületegyüttese, illetve az azt övező gyönyörű park. A terület zarándok- és turistaparadicsom lehetne, de az itthoni köztudatból valamiképpen „kikopott” Jászó (újra)felfedezése még várat magára.
Csillagarc hunyorog
dér-lakkozta fák közt
botozgat begombolt
kabátban az ember