Irányt mutatni az útkereszteződésben

A képzés során liturgikus és biblikus ismereteket szerezhetnek a résztvevők, valamint imaiskola, lelkivezetői alapozó és Szent Ignác-i lelkigyakorlat várja őket. Az első év végén lektorrá, a második esztendő után akolitussá avatja a jelölteket a püspök. „A lektor a Szentírás felolvasására, az akolitus áldoztatásra, istentisztelet (igeliturgia áldoztatással) megtartására és a közösség építésére kap megbízást” – mondta Gábriel Zoltán szervező. A szolgálattevők a plébános útmutatása alapján, vele egységben dolgoznak, és évente kétszer rekollekción vesznek részt. Ezen a februári hétvégén a betegellátásról tartottak előadásokat az akolitusok számára. A rendszerváltás előtti években ritkán juthatott el pap a beteghez a kórházba. Amikor lehetővé vált az egészségügyi intézményekben a rendszeres szentmise, és megnyíltak a lehetőségek egy kórházpasztorációs terv megvalósítására, a váci egyházmegye új célokat is kitűzött. Fontosnak tartották, hogy meg tudjanak szólítani olyan betegeket is, akik egyébként nem találkoznának az egyház képviselőjével. „Az a célunk, hogy ott legyünk a beteg mellett, hogy megértse saját további útját, amelyen haladva a teste mellett a lelke is gyógyulhat, de nem szándékunk, hogy feltétlenül megtérítsük őt” – mondta Faragó Artúr egyházmegyei kórházlelkész, a nap előadója. Az egyházmegye tizenkét kórházában tizennégy hivatásos lelkigondozó dolgozik, akik segítik a betegeket pszichés és spirituális egyensúlyuk megtalálásában. Mindezek mellett egyre sürgetőbb a szükség a betegágyaknál. Faragó Artúr instrukciókat is adott, mire törekedjenek azok az akolitusok, akik elhívást éreznek a beteg, szenvedő, krízishelyzetbe került emberek lelki támogatására. A lelkigondozó az útkereszteződésben mutatja meg az utat – tudnia kell hallgatni, legyen tapintatos. Faragó Artúr előadása, majd az azt követően megszólaló hivatásos lelkigondozók és önkéntesek tapasztalatai is sokat segítettek az akolitusoknak, hogy szolgálatukban alkalmas eszközei legyenek Istennek.