Virradat előtt
Távoli csillagfátyol
függönyöz ablakot, képet
sűrű csendből rakott
ma fészket a hajnal
Liliom legendája a Práterben
Molnár Ferenc Bécsben – Ami a Szózattal nem sikerült Vörösmartynak, a Himnusszal Kölcseynek vagy a Bánk bánnal Katonának, az könnyed eleganciával egy csapásra sikerült Molnár Ferencnek: világhírnévre vinni a magyar nyelvet. Igaz, ez főként a világirodalom egyik legszebb ifjúsági regényére, A Pál utcai fiúkra vonatkozik, továbbá színpadi műveire, melyeket több mint ötven nyelvre fordítottak le.
Az alkony szőnyegén
Alkonyatkor álldogáltam a bécsi központi temetőben. A művészparcella nyugvóinak síremlékét nézegettem, körben csupa nagyságét. Beethoven obeliszkjét, Johann Strauss beszédes, szoborkompozíciós „kövét”. A Schuberté középtájon áll, álomalakjainak titokzatos könnyedségével, egy fiatalon sírba tért művész annyi ígéretével. A währingi „békesség-udvarban” temették el először, kívánsága szerint Beethoven szomszédságában, aki akkor már több mint másfél esztendeje ott nyugodott. Később mindketten az új temetőbe „költöztek”.
Sopianae fórumának legfontosabb középülete
Hazánkban egyedülálló leletet tártak fel Pécsett – A tíz esztendővel ezelőtt világörökség részévé nyilvánított ókeresztény sírépítmények mellett csak néhány alig ismert emlék tanúskodik a római kori Pécs lakóinak mindennapi életéről. Nemrég azonban nyilvánosságra hozták: a Janus Pannonius Múzeum Tóth Zsolt vezette régészcsoportjának munkája eredményeként előkerült az ókori városközpont talán legjelentősebb épülete, egy háromhajós bazilika.
Szavalófülke
A Gát utca 5. számú ház udvaráról nyílt a szavalófülke. A szavaló ott állt az ajtóban, és élt a jogával. Április 11-e volt, és minden jó érzésű ember tudta, hogy ez egy fontos nap, aki csak teheti, ne maradjon távol ezen a napon, mert sok múlik rajtunk, mindannyiunkon.
A krakkói temetés tanúságtétele
Hazánk hivatalosan is nemzeti gyásznapként ülte meg április 17-ét, amikor Lech Kaczynski lengyel államelnök és felesége varsói búcsúztatásával megkezdődött a kétnapos gyász. A magyar fiatalok a budai Bem-szobornál 11-én este rendezett gyertyás, virágos demonstrációja, és az egész országban bemutatott számos főpapi és plébániai szentmise kifejezésre juttatta: a lengyel testvéreink gyászában való osztozás őszintén mély volt.
„A különb élet vágya”
Prohászka püspök Széchenyi vallásosságáról – Hogyan látja Prohászka Ottokár, a teológus, a püspök, a közéleti szereplő a legnagyobb magyart? Mi indítja arra, hogy tisztelettel és lelkesedéssel szóljon az államférfiről, Széchenyi Istvánról, miközben tisztán látta a gróf életének buktatóit, lelki konfliktusainak, önemésztő vívódásának okait? Az Ünnepnapok. Emlékezések című művének „Írók és államférfiak” fejezetében szerepel a „Gróf Széchenyi István vallásossága” címet viselő, 1911-ben született írás. Prohászka adózni kívánt „a szellemnek, mely konfliktusaiban éppen oly nagy, mint befejezett műveiben”.
Az önátadás fényében
A tiszta szívek mozgalmának kongresszusáról – Ha depressziósnak, fáradtnak, erőtlennek érzi magát valaki, akkor siessen meghallgatni a pesti Üllői úti Szent Kereszt templom plébánosát, Kerényi Lajos piarista szerzetest; a híres „Ne legyél lekvár!” refrénű, lelkesítő beszédeit; s nyugodtan csatlakozzon a tiszta szívekhez, ugyanis egyúttal a tiszta szívek klinikájába kerül. Ahol élik a tisztaságot, ott csodák nyílnak: Jézus képes meggyógyítani mindenféle függőséget, lelki betegséget és sebet.