A krakkói temetés tanúságtétele

A hazai nemzeti gyásznapon, április 17-én Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentmisét mutatott be a budapesti Szent István-bazilikában a lengyel államfőt és kíséretét szállító repülőgép tragédiájának áldozataiért. A szertartáson jelen volt Juliusz Janusz érsek, Magyarország lengyel származású apostoli nunciusa. A bíboros homíliájában úgy fogalmazott: „Különös fájdalmat éreztünk mi, magyarok. Lech Kaczynski elnök úr szeretettel ápolta a lengyel-magyar barátságot. Személyesen is sokat tett ennek a barátságnak a tudatosítása és elmélyítése érdekében. 2006. március 24-én Magyarországon Sólyom László elnök úrral együtt felavatták a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét. Ugyanezekben a napokban Kaczynski elnök úr Esztergomban is járt. Fontosnak tartotta, hogy meglátogassa a magyar katolicizmus történelmi központját, Szent István szülővárosát, és lerója tiszteletét Isten szolgája Mindszenty József sírja előtt.” Mint ismeretes, a lengyel államfőt és kíséretét szállító kormányrepülőgép április 10-én zuhant le Oroszországban, néhány száz méternyire a szmolenszki katonai repülőtér kifutópályájától. Kaczynski és kísérete az 1940-ben lemészárolt 22 ezer lengyel tiszt és civil emlékére rendezett megemlékezésre tartott Katynba. A katasztrófában 97 ember vesztette életét. Kaczynski elnök és felesége közismerten hitvalló katolikusok voltak, a lengyel társadalom pedig történelmileg összeforrt a katolikus vallással, így természetes, hogy az egyházi és állami búcsúztatás, tiszteletadás szinte elválaszthatatlan volt. A varsói elnöki palotában felravatalozott elnöki pár előtt ezrek rótták le imádságos kegyeletüket. Április 17-én azután a székesegyházban bemutatott koncelebrált főpapi szentmisével búcsúztak az egyházi és állami tisztségviselők. Innen alacsonyan szálló repülőgép vitte a két koporsót Krakkóba, ahol 18-án, vasárnap délután tartották a temetési szertartást. Az izlandi tűzhányó által okozott légköri gondok megakadályozták a pápa személyes küldötte, Angelo Sodano bíboros, Obama amerikai, Sarkozy francia elnök, az angol trónörökös, a német kancellár és több uralkodó részvételét, hazánk képviseletében azonban jelen volt Sólyom László köztársasági elnök, Bajnai Gordon miniszterelnök, valamint Orbán Viktor és Martonyi János, és részt vett a szertartáson Medvegyev orosz elnök és még számos nemzet magas rangú képviselője. Dziwisz bíboros köszöntőjében arról beszélt, hogy hetven évvel ezelőtt Katyn eltávolította egymástól a lengyel és orosz népet, és az ártatlanul kiontott vérről szóló igazság eltitkolása lehetetlenné tette a sebek begyógyítását. A légi katasztrófa azonban előhívta az egyes emberekben és népekben rejlő jót. Az orosz emberek részéről tapasztalt együttérzés és segítség reményt nyújt a két nép közeledésére. Ez a halál egyben legyen kezdete a lengyel társadalmon belüli kapcsolatok erősödésének, a különbségek ellenére. A szentmise homíliájaként az apostoli nuncius felolvasta Angelo Sodano bíboros beszédét, aki tolmácsolta a Szentatya együttérző szavait, és annak az óhajának adott hangot, bárcsak az elnök áldozata hozzájárulna egy jobb, egységes Európa és világ építéséhez. Bronislaw Komorowski ideiglenes lengyel elnök beszédében hangoztatta, hogy teljesíteni kell Kaczynski elnök szándékát, aki a katyni bűntett igazságának érvényesüléséért küzdött. Évtizedeken át hallgatni kellett Katynról, és sajnálatos módon az egész világ hallgatni akart róla. A Szolidaritás képviselője azt hangsúlyozta: Kaczynski mindig tudta, hogy igazságos társadalmat nem lehet építeni szolidaritás nélkül. A gyászmise után a két koporsót ágyútalpakon kísérték a Wawelbe, amelynek kriptájában, közös alabástromszarkofágban helyezték el a két koporsót. Sólyom László köztársasági elnök sajtónyilatkozatában nagyon fontosnak nevezte Kaczynski utolsó üzenetét, amellyel az oroszországi Katynba utazott: megbékélés, de nem mindenáron.