Az önátadás fényében

A tavalyi egerszalóki találkozón hirdette meg Kerényi atya a lengyelországi hasonló mozgalom hazai szervezését, amely mára a felvidéki csoporttal együtt közel kétszáz magyar tagot számlál. Ősszel az első országos kongresszust tartották, s idén április 17-én a másodikat a Szent Kereszt plébánián. Lajos atya bevezetőjében Henri Boulad Az önátadás fényében című könyvéből idézett: a letisztult lélek szívörömének alapja a lelki állóképesség („acélos hátgerinc”), Krisztusban gyökerező belső élet, amely vállalja a lemondást is – így válik kisugárzóvá. Olyan jó tiszta arcokat látni – kezdte tanúságtételét Fazekas Magdolna tanárnő. – Az arc, a tekintet a lélek jelzéseit tükrözi: milyenek vagyunk, milyenné szeretnénk válni. Valamiképpen felelősök vagyunk érte, nyitottságunkért, hogy érdekeljen a világ… Gyakran lehet hallani jártunkban- keltünkben silány-sivár párbeszédeket, akár egy udvarlás jeleit két szóban: „– Feljössz? – Rádumáltál.” Hová tűnt a költői finomság és kedvesség? A jellem, a letisztult személyiség alapja az értelem, érzelem és akarat harmóniája. Felelősök vagyunk a kommunikációnkért, a beszédünkért is, hogy jól tudjuk kifejezni érzéseinket, még ha ez ma nem is divat – mondta a tanárnő. Lehoczky László tévéműsor-szerkesztő a nemzetközi Abba teológiai iskola két évtizedes kutatásainak eredményéről számolt be, amely szerint a Szentháromság az emberi érintkezések modellje. Isten egy és még sincs egyedül, hisz ő a szeretet, amely csak két fél közötti kapcsolatban jelenhet meg; s végtelenül szeretve mindent odaad, önmagát is. Ez az újra és újra megújuló teremtés, s ez a belső szükséglet, az ingyenes, viszonzást nem váró, teljes önajándékozás az emberbe íródott: Istenhez hasonlóan egyek legyenek a házasságban. Portik-Bakai Linda szexuálpszichológus arról beszélt, hogy különös módon lelkileg magasabb szintre emelkedett a párjával a kapcsolata, mikor az egyházi tanításhoz igazodva kétévi együttélés után nagy belső harccal le tudtak mondani a szexuális együttlétekről, mert Isten szándékaihoz közelebb kerültek. A Cseresznye házaspár, a sashalmi tiszta szívek csoport alapítói pedig elmondták azt a tapasztalatukat, hogy a házasság előtti testi kapcsolattól való tartózkodás sajátos küzdelme szilárd alapot ad a házasságnak, mert a szerelem mellett az egymás iránti tiszteletet is erősíti, igazi ünneppé és méltó pillanattá teszi a nászt. A kiscsoportok megosztásai elemezték, mi a célja e Istennek a szexualitással, s milyen nehézségeket jelent ez? Egyik fontos célja e legintimebb együttlétnek, hogy a házaspár egységét és egymás iránti szeretetét kifejezze, és bizonyítsa elkötelezettségüket. Másrészt, hogy élvezetet és örömöt nyújtson, harmadrészt, hogy lehetőséget adjon utódok létrehozására. Ott jelentkeznek problémák, ha nem tudunk teljesen az isteni gondviselésre, az egyházi tanításra hagyatkozni. Az önmegtartóztatás idején nagy segítség, ha éber lélekkel nem hagyjuk az értelem fölött eluralkodni érzelmeinket; ha mégis elbuktunk, mihamarabb álljunk talpra a bűnbánat, gyónás szentségének segítségével. A nap végén a szentmise homíliájában Lajos atya arra biztatott, hogy a szentekhez hasonlóan az eszmények magaslatait keressük, s ehhez vonzzuk a környezetünket.

(A mozgalomról érdeklődni lehet a tisztaszivek@gmail.com címen.)

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .