A Szent Vince-konferenciák szentség hírében álló alapítója, Ozanám Frigyes gyakran hajolt a bölcső fölé, hogy megcsókolja szíve fölött a gyermekét. Ilyenkor nagy tisztelettel mondta: „Dicsértessék ezen angyalian tiszta trónusán a teljes Szentháromság!” Valóban, mi is saját lelkünkben imádhatjuk a három különálló, mégis egyenlő személyben, az Atyában a Fiúban és a Szentlélekben Istent, aki Jézus szavai szerint (vö. Jn 14,20. 23) bennünk él, nálunk tartózkodik és majd nála fogunk lakni örökre.

A pünkösd ünnepét követő vasárnapot az egyház a keresztény hit egyik központi misztériumának, a Szentháromság titkának szenteli. Az egymást követő korok eltérő módon igyekeztek értelmezni ezt a tanítást. Vannak, akik háromistenhittel vádolják a keresztényeket, mások azt vetik szemükre, hogy görög filozófiai kategóriából kiindulva hozták létre e sajátos doktrínát. Mindezen ellenvetések azon az előfeltevésen alapulnak, hogy a Szentháromságba vetett hit nem Jézus tanításából, hanem a keresztény közösségek elferdült bibliaértelmezéséből fakad.

Lelkigyakorlat az abortusztól szenvedők számára – Ritka az, hogy egy kérdéskör egyszerre, ugyanolyan mértékben foglalkoztasson egy húsz- és egy nyolcvanéves embert. Ez történt azonban azon a lelkigyakorlaton, amely május 13. és 16. között várta a lelki gyógyulást várókat Ne félj, nem ítéllek el! címmel a gödöllő-máriabesnyői Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos házban.

Pünkösdvasárnap immár hagyományszerűen rengetegen gyűltek össze – Kemenes Gábor és Marik József kezdeményezésére – a Gellért-hegyi víztározónál lévő réten. Igazi ajándékként, verőfényes napsütésben telt az együttlét, amelynek első felében Kemenes Gábor és munkatársai vezetésével Budapestért és az itt élő emberekért imádkoztak a jelenlévők: fiatalok, középkorúak, idősek, egyedülállók és családosok egyaránt.