Az ökumené szolgálatában

Ötven éve alakult meg a Keresztény Egységtitkárság – Az ökumenikus mozgalom nem katolikus talajról indult el. Hivatalos, intézményes kezdete a száz évvel ezelőtti világmissziós konferenciára vezethető vissza, mely 1910-ben Edinburgh-ban mondta ki, hogy botrány a keresztények megosztottsága.

Zöldsapkások Máriaremetén

A Missziós Gyermekek Társaságának ünnepe – Az idei karizmák ünnepén Máriaremetén került sor a Pápai Missziós Művek egyik ágazata, a Szent Gyermekség Műve (más néven: a Missziós Gyermekek Társasága) újjáalakulásának első évfordulójára. A társaság a misszióért, misszionáriusokért imádkozik.

Szentírás-magyarázat: Ajtó nyílt az égen és a földön – Urunk mennybemenetele – Lk 24,46-53

Lukács evangéliumának legelején a jeruzsálemi templomban egy ószövetségi papot látunk, Zakariást, aki némasága miatt nem tudja megáldani a népet. Az evangélium legvégén újra a templom jelenik meg (Lk 24,53: „Mindig a templomban voltak, és dicsőítették Istent.”), és Krisztus, aki megáldja a tanítványait (Lk 24,51: „Kezét kitárva megáldotta őket. Áldás közben megvált tőlük…”).

Nem mindig könnyű, de…

Havasi József aranymisés szalézi szerzetes -Ötven évvel ezelőtt Torinóban, a Segítő Szűz Mária-bazilikában az ötvenhét szentelendő között három magyar szalézi szerzetest is pappá szentelt a püspök. Egyikük Havasi József volt. „Mi hárman, magyarok akkor még nem tudtuk, mi lesz velünk. 1950-ben sokan azt hitték, vége az egyháznak Magyarországon, most majd elhagyjuk, elfelejtjük Krisztust. Tíz nehéz esztendeig küzdöttünk, de Isten segítségével elértük a célunkat: szaléziak lettünk.” – Így kezdődött Havasi József papi élete, aki az újrakezdés után tizennyolc évig vezette a magyar szalézi rendtartományt.

Noteszlap: A szerenád-mondó

Azon a szerda délután, amikor harmadik dédunokája tizenegy hetes lett, Gabika (a legtöbbeknek persze már régóta Gabi néni) a karosszékben mélázó férje kezébe adta a Szerenád Ilonkának című költeménynél kinyitott Dsida Jenő-kötetet. „Ellenőrizz, tudom-e!” – szólt kérően, és máris belekezdett a versmondásba: „A fűzfa behajlik a vízbe…”

Könyvespolcra: Évek és nevek

Jakubinyi György két könyve – Az idő a huszadik-huszonegyedik század gondolkodásában központi helyre került. Az egyik legfontosabb filozófiai mű címében is viseli az időt (Heidegger: Lét és idő). Az irodalomban (művészetben) ugyancsak főszereplővé vált: az ember leginkább hadakozik vele. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek rövid „időszámítástana” a Zsoltárok könyvéből vett címmel – Éveid nem érnek véget – immár harmadik kiadásban jelent meg. A szerző „ezt a kis időszámítástant gyulafehérvári főiskolai jegyzetként” készítette évtizedekkel ezelőtt, „de most átdolgoztam, a példákat időszerűsítettem, és az adattárat kiterjesztettem 2050-ig”.

Tűnődés a hétről: Az esztétikum elvesztése

Európa válságának, s benne a kereszténység megrendülésének sok oka van. Az egyikre egy amerikai tudós (ugyanis ott is súlyos értékzavar tapasztalható), James Hillman világított rá. Őt idézi Kodolányi Gyula a nyelv és gondolkodás kapcsolatát elemezve A fény rétegei című esszékötetében.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.