Út
Erdőben kanyargó. Virágok kísérik, harasztok; télen megroppant, lehullt ágak árválkodnak rajta. Csak a kövei maradandók; vízmosta, fövenyes ágyazatban fehérek, szürkék barnák…
Isteni világterv jelképe minden ösvény, út. Mindegyik vezet valahová.
Tavasszal a növényeknek, sokféle állatnak, de a gombáknak is indulót fúj a természet. A tövisaljagombánál különösképpen. Az Entoloma gombanemzetség nagyjából kétezer fajt számláló társaságból csak egy-két faj ehető. Az Entoloma clypeatum az egyik ilyen. Mint azt magyar neve is jelzi, szúrós bokrok, galagonya, kökény árnyékában lelhetünk rá leginkább, de a rózsafélék családjába tartozó kajszibarack és a szilvafélék alatt, kertekben is előfordul.
Noteszlap
Naiv-vakmerően egyszer csak arra gondolok: e kis hazában valahol, Zsukon vagy Gelseszigeten valaki épp most ugyanúgy lapozza az észtek hősénekét, a Kalevipoeget, mint én itt, Budán.
Örömmel üdvözölném, és azon mód megkérdezném, mit szól a rímtelen verssorok megszámlálhatatlanul sok alliterációjához; a betűrímhez, amikor két vagy több egymást követő szó kezdőhangja ugyanaz.
Ő is minden bizonnyal örül, hogy a XX. században, a finn Kalevalával csaknem egy időben az észt Kalepoeg is megszületett. Édestestvérek.
Nézőtér
Nosferatuk, különböző mániákkal tevékenykedő Frankensteinek, ördögfiókák, démonok, gólemek és egyéb lények. Lehet, hogy nem valós lények, lehet, hogy csak fogalmi létük van, de ettől még léteznek. Lehet, hogy nincs kentaur, de ha a fejemben van egy olyan lénynek a képe, amelynek a felsőteste egy férfié, az alsó pedig egy lóé, akkor a fejemben lévő kép valóságosan, igaz, csak fogalmi valósággal, de jelen van bennem. A képzelet és a valóság területei a fejünkben, a szívünkben, a vágyainkban, az emlékezetünkben át- és átjárják egymást. A filmtechnika fejlődésével ezeket a fejünkben, szívünkben, álmainkban lévő lényeket vászonra hozzuk – a digitális lehetőségek gyakorlatilag bármilyen és bármire képes lényt valóságossá tudnak tenni. Az 1960-as években aztán el is indult a nagy ördögűzési láz, és nagyjából a vietnami háború végére minden pokoli lénynek helye lett az amerikai filmmitológiában. A Rosemary gyermeke, az Ördögűző- és az Ómensorozat, a különböző láncfűrészesek és egyéb megszállottak kedvelt bentlakói lettek a filmfogyasztók házi rettegéstereinek. Ha most pusztán az ördögűzés szertartását nézzük, a katolikus egyház az újszövetségi szövegektől a szerzetesség történetén keresztül mind a mai napig „bensőséges” és tudatos viszonyt ápol a viszályt okozó lénnyel, akit ezért aztán igyekszik is világunkból kiűzni. Az ördög a zsidó-kereszténység, a zsidó-keresztény ember egyik legnagyobb viszályt hozó ellensége: „a világban ható gonosz hatalomnak mitologikus megszemélyesítője” (Karl Rahner), benne sok zsidó, keresztény és nem keresztény ördögtani elem keveredik. Mindenesetre itt él közöttünk, bennünk – léte természetes feltételezés és/vagy tény, még akkor is, ha felfogni sem teológiailag, sem pszichológiailag, sem egyébként nemigen tudjuk. Véges lény, mint mi, ezért talán nincs különösebb baj vele – persze, csak akkor, ha komolyan odafigyelünk rá.
A március végén elhunyt Elizabeth Taylorra emlékezünk
A Londonban, 1932-ben született amerikai színésznő azok közé tartozott, akikre tökéletesen illett a hollywoodi díva fogalma. Szép, tehetséges lányként korán felfedezte a filmszakma, és mindent megkapott, amit Hollywood megadhatott. Jó szerepek, látványos filmek, Oscar-díjak, lovagi rang és viharos magánélet szegélyezték pályáját. Ismerte a ragyogást, de megjárta a mellőzöttség, a sikertelenség és az alkoholizmus útvesztőit is. A világ legszebb asszonyának nevezték. Nyolcszor kötött házasságot. Kétszer a pályatárs Richard Burtonnel. Magánéletéről évtizedeken át cikkezett a pletykasajtó. Egy ízben a magyar újságíróknak is adott munkát. Burton 1972-ben nálunk forgatott, és vele jött Taylor is, aki nálunk ünnepelte negyvenedik születésnapját. Vagyonát szívesen áldozta jótékony célokra. II. Erzsébet brit királynő 1999-ben adományozott neki lovagi címet.
A lengyel repülőgép-katasztrófa első évfordulóján
Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke április 10-én, az első évfordulón, 12 órakor szentmisét mutat be a Szent István-bazilikában a lengyel államfőt, Lech Kaczynskit és kíséretét szállító repülőgép tragédiájának áldozataiért.
A lengyel államfőt és kíséretét szállító TU-154-es kormányrepülőgép Oroszországban, 2010. április 10-én kora reggel zuhant le, néhány száz méternyire a szmolenszki Szevernij katonai repülőtér kifutópályájától. Kaczynski és kísérete az 1940-ben lemészárolt huszonkétezer lengyel tiszt és civil emlékére rendezett megemlékezésre tartott Katynba. A katasztrófa következtében a lengyel elnökkel együtt kilencvenhat ember, közöttük a lengyel politikai és katonai vezetés számos képviselője halt meg.
A magyar kormány akkor „az évszázados sorsközösségen alapuló lengyel-magyar barátságra tekintettel, osztozva a lengyel nemzetnek Lech Aleksander Kaczynski, a Lengyel Köztársaság elnöke halála miatt érzett gyászában" gyásznappá nyilvánította április 17-ét. Az országban több helyen gyertyagyújtásos megemlékezést tartottak az áldozatok emlékére. A budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros szentmisét mutatott be, amelyen jelen volt Juliusz Janusz érsek, a Vatikán Magyarországra akkreditált, lengyel származású apostoli nunciusa is.
Lech Kaczynski lengyel államfőt és feleségét a Wawel-székesegyházban, abban a püspöki katedrálisban helyezték végső nyugalomra, amelyben a lengyel királyokat koronázták és temették el.
TJCS
Erdő Péter bíboros nagyböjti katekézise a családról
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában ötrészes katekézis-sorozatot tart a családról. A nagyböjt vasárnapjain, a hat órai szentmise után elhangzó előadások a családnak a Teremtő szándéka szerinti fogalmát, szerepét, feladatait járják körül.
– Mivel a püspöki konferencia meghirdette a család évét, egyértelmű volt, hogy a katekézisnek a családról kell szólnia – mondta a bíboros. – A tematika főleg II. János Pál pápa Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdítását követi, hiszen a dokumentum éppen harminc évvel ezelőtt jelent meg. Az is megfigyelhető, hogy az utóbbi években újabb és újabb témák merültek fel – úgy tűnik, a családdal és a házassággal kapcsolatos társadalmi válság elmélyült. A Tanítóhivatal olyan kérdésekre is kitér, amelyekről harminc évvel ezelőtt még nem volt szó.
A kiindulópont a házasságnak és a családnak a Teremtő szándéka szerinti fogalma. Már a fogalom körül is nagy ma a zűrzavar, hiszen sokan úgy gondolják, hogy az ember kényekedve szerint határozza meg, mit jelent a házasság, a család. Mi azonban meg vagyunk győződve arról, hogy ez nem pillanatnyi érdekeinktől vagy gondolatainktól függ, hanem adottságként kapjuk, teremtett valóságunk részét alkotja.
A család rendeltetésével kapcsolatban a katekézis-sorozat korábbi előadásaiban elhangzott: a család feladata az élet továbbadása és védelme, továbbá a családra hárul a nevelés különleges feladata. A harmadik beszédben a család azon különleges feladatáról esett szó, amelyeket a társadalom érdekében kell betöltenie. Ma a társadalom önmagában is sok konfliktus forrása: sokan úgy gondolkodnak róla, hogy igazi mozgatóereje a harc, a konkurencia, a verseny, és ezek során súlyos konfliktusok támadnak. A ellentéteknek pedig vesztesei is vannak. Akadnak olyanok, akik erőszakhoz folyamodnak, esetleg rezignálódnak vagy elszigetelődnek a többi embertől. A depresszió is népbetegség manapság. Az emberek közötti viszonynak a szeretetre, a bizalomra, az irgalmasságra épülő rendjét a családban tudjuk megtapasztalni. A házastársak életszövetsége az Isten és az ember közötti szövetség megjelenése. Ebből a szövetségből következik az irgalom és az az alapvető légkör, amely a család számára lehetővé teszi, hogy megoldásokat kínáljon a társadalom számára, hogy hozzájáruljon a minket körülvevő, konfliktusokkal teli társadalmi valóság emberibbé válásához. – Azt hiszem, ez a küldetés megérdemli, hogy a társadalom is értékelje, azaz elismerje a családot mint létező intézményt. Ne próbálja megszüntetni mint meghaladott intézményi formát, és ne találjon ki olyan családmodelleket, amelyek például lehetetlenné teszik a gyermekek vállalását, az élet szolgálatát. Nagyon fontos dolog az is, hogy azokat a feltételeket, amelyek az emberhez méltó lakáshoz, a gyermekek neveléséhez vagy az iskolaválasztáshoz kapcsolódnak, a társadalom megteremtse – szögezte le a bíboros, majd kitért az Apostoli Szentszék által 1983-ban adott családjogi chartára, amely ma is nagyon aktuális pontokat tartalmaz. – Nem az egyház kérései ezek, hanem hitvallás amellett, hogy a Teremtő milyennek akarta a családot és az emberi közösséget általában. Hitvallás ez amellett, hogy a családnak meg kell adni bizonyos lehetőségeket ahhoz, hogy fejlődhessen, és hogy az emberiség élhessen. Azt hiszem tehát, hogy ma is a negyedik parancsolat aktualitása áll a középpontban: atyádat és anyádat tiszteljed, hogy hosszú életű legyél a földön! – mutatott rá a főpásztor.
Zimányi Ágnes