Iskolában térítenek a katolikusok?

Az elmúlt napokban több médiumban is megjelentek felháborodott írások arról, hogy a történelmi egyházak több településen önkormányzati iskolákat akarnak átvenni, és ezzel megszűnik az ideológiailag semleges oktatás lehetősége. Olyan esetekről is tudósítottak a lapok, amikor az iskola új fenntartója kérdőívet adott a pedagógusok vagy az iskolába járó gyerekek szüleinek kezébe, és az egyházhoz való viszonyukról érdeklődött. Érdemes e hírek hátterét megvilágítani.

Azt talán mindenki tudja, hogy az ország önkormányzatainak jelentős része az elmúlt évek során jelentős mértékben eladósodott. Azt már talán kevesebben tudják, hogy az önkormányzati iskolák fenntartása az államtól kapott normatívából, illetve a helyi önkormányzatok által nyújtott működési támogatásból tevődik össze. Az állami normatíva összege évről évre csökken: míg tíz évvel ezelőtt még a költségek hetvenöt-nyolcvan százalékát tette ki, ma már csupán alig a felét. Ez érthetővé teszi, hogy az amúgy is eladósodott önkormányzatok néhány esetben szívesen szabadulnának a sok pénzt felemésztő iskoláiktól.

Egyház és energia

Gazdasági társulások a hatékonyabb működésért

A Servitor Pro Multis Kft. május 6-án megtartotta első energetikai konferenciáját. Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk, a kft. négy férfi szerzetesrend (a bencések, a ferencesek, a jezsuiták és a piaristák) és a Portus Buda Group Zrt. közös vállalkozásaként született, abból a célból, hogy a rendek össze tudják hangolni gazdasági tevékenységeiket. A megalakulás óta több projektet útnak indítottak, és más egyházi szervezetek is csatlakoztak a kft. által szervezett társulásokhoz. Terveik között biztosítási és kommunikációs projekt (internet- és telefonszolgáltatás), készülékek beszerzése és szervizeltetése, ajánlólista és webshop létrehozása is szerepel.

A teremtés titkaira nyitottan

 A madarak és fák napja – keresztény szemmel

.Képünkön iskolások figyelik a madárgyűrűzést a Naplás-tónál – Barsi Balázs ferences szerzetes a természet és a hit kapcsolatáról a „Két méter szeretet, három adag cél?” című írásunkban fejti ki gondolatait

Fotó: MME archívum/Szász Péter

Óriáspöfeteg


E gombánkat, amely valóban hatalmasra is nőhet, Langermannia giganteának nevezik. Az egyik legnagyobb méretet elérő, könnyen felismerhető, ehető gombafajunk. Ritkán mondok vagy írok le ilyet egy szabadon termő gombáról, de most megteszem. Nem kell elvinnünk gombavizsgálóhoz, ha ismerjük néhány alapvető tulajdonságát. Ha legalább húsz-harminc centiméteres vagy ennél nagyobb méretű, gömbölyded, fehér színű gombára lelünk, az csak az egyik pöfeteg lehet.

Madárhangok a csatorna mentén


Napsütéses, igazi szép májusi reggel volt, amikor elindultam az alföldi csatorna mentén. Akácillat úszott a levegőben, fehérbe borult, virágzó bodzabokrok integettek felém, és hangosan, boldogan daloltak a madarak. Egy körülbelül két kilométeres szakaszon terveztem számolni őket. Május közepén már szépen zöldell az új nád, a nádirigók mégis tavalyi, kimagasló, száraz szárakon kapaszkodva énekeltek. Harsogó, „kara-karakit- kit” karicsolásuk nem különösebben szép, de hozzátartozik a nádszegéllyel kísért csatornák hangulatához.

Gyöngyszemek

Az idei húsvétot külföldön töltöttük. Velence volt az egyik cél, ahonnan rejtélyes módon eltűntek a macskák, ám annál több kutyát vezettek pórázon. Szlovéniában is jártunk. A Bledi-tó közepén egy kis sziget fekszik. Nagyboldogasszony-templomát kötelező fölkeresnie a turistának. A legenda szerint ugyanis aki meghúzza a harangját, annak teljesül a kívánsága. Mi is megkongattuk párszor, de tudván tudva, hogy semmi sem adatik csak úgy.

„Napsugaras” tájház Bálint Sándor emlékére

Régi adósságát törlesztette a szülőváros, amikor május 7-én megnyitotta a legszögedibb szögedi, Bálint Sándor szellemiségét megidézni hivatott Alsóvárosi Tájházat. Mint emlékezetes, a szakrális néprajz világszerte ismert tudósának szülőháza épp a centenáriumi évben, 2004-ben került kalapács – majd csákány – alá

 

Alsóváros boldog életű fiát, aki utolsó óráiban rögzítette és mutatta be a magyar népi vallásosság évszázados tárgyi és lelki örökségét, nem kímélte a kommunista diktatúra: besúgókkal vették körül, bíróság elé citálták, elítélték és nyugdíjazták, majd igyekeztek súlytalanná tenni egyetemi életművét. Csakhogy az alsóvárosi paprikás özvegyasszony fiának munkássága megkerülhetetlenné vált, és e tényt elsősorban a folklorista növekvő nemzetközi tekintélye igazolta az itthoni gáncsoskodások ellenében. Az Ünnepi Kalendárium, A szögedi nemzet; a Szeged városa; a Szeged reneszánsz kori műveltsége írójának, a szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszony-kegyhely és a hazai búcsús kultuszok feldolgozójának gazdag gyűjteménye a Móra Ferenc Múzeum néprajzi osztályán várta a feltámadást.

A kis Jézus lábnyoma

 

Zamárdi nyugati határában található a Szamárkő – egyesek szerint a település neve is ebből, a szamár szóból ered. Helyben képződött a vulkáni utóműködés idején. A sziklához délről egy kör alakú, súlyos, faragott kő támaszkodik, amelyen két nyom látható. A nyomok népies elnevezése ördöglépés, illetve Jézus nyoma. A legenda szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel, szamárháton. Amikor a kőhöz értek, a szamár odakapott a szikla oldalán nőtt dús fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A két mélyedés pedig a szamár patájának nyoma, illetve a kis Jézus lábnyoma. A Szamárkő valójában a honfoglalás előtt ott élő pogány népek áldozati helyéül szolgált egy ismeretlen istenség számára. A kelták a szikla körül földvárat építettek, amelynek nyomait régészeti ásatások tárták fel.

Fotő:  Zsille Gábor

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.