Márfi Gyula veszprémi érsek egy Wadowicéből (Boldog II. János Pál pápa szülővárosából) származó tölgyfacsemetét ültetett el nemrég Veszprémben, a Szent György-kápolna kertjében. Országszerte több egyházmegyei székhelyen is ültettek fát az új boldog emlékére.
Fotó: Toldi Éva
A madarak és fák napja (május 10.) alkalmából országszerte, sőt az egész Kárpát-medencében számos rendezvényt tartottak. Ezek sorába illeszkedett Barsi Balázs ferences hittudós, sümegi házfőnök Csíksomlyón tartott előadása, amelyben a teremtett világ, a természetvédelem keresztény szempontjait ismertette. Ennek kapcsán beszélgettünk vele.
– Negyvenöt perces előadásában Assisi Szent Ferenc természetszeretetéről és annak a mai emberhez szóló üzenetéről szólt. Milyen elvi és gyakorlati szempontokkal világíthatjuk meg ezt a témát?
– Mindenekelőtt pontosítanunk kell a fogalmat. A természet szeretete kifejezést mindenki ismeri – a teremtés szeretete kifejezést viszont nem szoktuk használni, pedig Szent Ferenc lelkiségében ez utóbbi a hangsúlyos. A latin és a magyar nyelvben is két-két szó jelöli a világmindenséget. Az egyik a creatura (kreatúra), a teremtés: ez azt jelenti, hogy az Úristen a semmiből alkotta meg a világot. A másik szó a natura, vagyis a természet – ez pedig azt jelenti, hogy a teremtett világnak megvannak a maga határozott tulajdonságai. Pontosan meghatározható, hogy mi a természetük az állatoknak, illetve a növényeknek. A teremtés filozófiai-vallási fogalom, a természet pedig természettudományos.
– Ez utóbbi szóról általában a komor iskolai matematika nagydolgozatok jutnak eszünkbe…
– A természettudományok a matematikával leírható igazságokat kutatják: a fizika, a kémia, a biológia leírható képletekkel. E tudományok az utóbbi száz-százötven év során már-már felfoghatatlan fejlődésnek indultak. És ezekre a tudományokra épül mai technikai társadalmunk, az egész civilizáció: a mosógéptől a rádión keresztül a mobiltelefonig és a műholdakig minden. A mai ember megszédült a találmányaitól; úgy látszik, nem voltunk kellően érettek a saját találmányainkra. A sokféle géptől körülvéve sokan abba az önáltatásba esnek, hogy úgy gondolják: az életünk minden kérdése megoldódott. Egy általános iskolai osztálytársam, aki ateistának vallotta magát, régen azt mondta: egy szép napon a tudomány majd minden létező kérdést megold. Minden betegség gyógyítható lesz, sőt az öregedés is megállíthatóvá válik. Milyen elképesztő naivitás ez!
– Ez tehát a tudományosság egyik nagy területe – a másik pedig a filozófia és a vallás?
– Úgy van. E két tudomány nem a dolgok természetével foglalkozik: nem a világmindenség szerkezetével vagy a csapadék keletkezésével. Éppen ezért a hatnapos teremtéstörténettel a Szentírás nem tudományos elméletet kíván teremteni, hanem „csupán” egy létfontosságú üzenetet közvetít: minden Istentől ered!
– Ha a filozófia nem a dolgok természetével foglalkozik, akkor valójában mire összpontosít?
– A dolgok egyetlen, méghozzá legmegdöbbentőbb tulajdonsága érdekli: az a tény, hogy a dolgok vannak, léteznek. Az a messzire vezető talány, hogy miért van a mindenség. Miért nem a semmi az úr? Ez a legizgalmasabb kérdés. Egy ideig persze mellőzhető, elhanyagolható – de csak addig, amíg az ember nem kerül közvetlen életveszélybe, például nem keveredik súlyos közlekedési balesetbe. Lehet hosszú éveken át kényelmesen, a teremtés titkával nem törődve élni: wellness-hétvégékre járni, dorbézolni, vagy csak úgy eseménytelenül, átlagosan élni. Ám arra az emberre, aki túlél egy szívinfarktust, hirtelen ráomlanak a nagy, végső kérdések: mi végre ez az egész? Ki vagyok én? Miért vagyok a világon? Mi lesz velem? Hogyan viszonyulok a teremtéshez? Ki volt a hibás? Ki a felelős? Kinek a hangja szól a lelkiismeretemben? Mindezek a kérdések egy döbbenetes felismeréshez vezetnek: a felelősség, a szabadság, az ok vagy a cél nem anyag. Nincs két méter szeretet, nincs öt kiló felelősség és három adag cél! E fogalmak ugyanis túlmutatnak az anyagon, annak határain túl léteznek, következésképpen kimondhatjuk, hogy az ember lelkében létezik egy túlvilág. A madarak és fák napján efféle kérdésekről is elmélkedhetünk – ám mi most az egész kérdéskörbe éppen csak szerényen belekóstoltunk.
(A teljes előadás meghallgatható a világhálón, a http://csiksomlyo.ro/category/somlyo/ ferences-ora honlapon.)
fotó: Cser
„Isten hozott benneteket idehaza” – köszöntötte Labancz Zsolt tartományfőnök május 16-án a budapesti piarista gimnázium diákjait és tanárait. Ezen az esős reggelen – miután Vízhányó Zsolt igazgató leszerelte az iskolatáblát – háromszázhuszonöt tanuló az oktatók és a családtagok kíséretében a gimnázium eddigi, Mikszáth téri falai közül ünnepi menetben átvonult a közel hatvanévnyi száműzetés után visszakapott Duna-parti, felújított és modernizált épületbe.
 |
|
Az iskola kapujában az igazgató és a tartományfőnök fogadta az elsőnek érkező diákokat |
A tartományfőnök az 1953. évi „kilakoltatásra” utalva emlékeztette a tanulóifjúságot: az elődöknek a nehézségek és bizonytalanságok közepette biztos támpontot jelentett az értékekhez való ragaszkodásuk. „Ma azzal bizonyíthatjuk, hogy méltó örökösei vagyunk annak a nemzedéknek, ha megújítjuk elköteleződésünket ugyanazon értékek mellett.” Hogy milyen értékek és célok jellemzik a piarista iskolát? Az egymás iránti tisztelet, a nyitottság és a tudásszomj a világ kimeríthetetlen gazdagsága iránt, a kitartó szorgalom és az örömteli munka, a hívő életvezetés, a felelősségvállalás és a megbízhatóság, a bátorság az újra, a szellemi igényesség és a közösségalkotás. Az új épület szépsége, újdonsága, belső tereinek tágassága, tisztasága mindenkit megújulásra buzdít, legyen az tanár, diák, vendég vagy hozzátartozó.
Legutóbb május 6-án mintegy hatszáz líbiai menekülttel, köztük gyerekekkel süllyedt el hajó az olasz Lampedusa szigete felé tartva. A Vatikán menekültügyekben illetékes vezetője, Antonio Veglio érsek (képünkön) ezzel kapcsolatban a menekültek befogadására vonatkozó nagyobb készségre szólított fel. Tarcisio Bertone bíboros államtitkár május 10-én találkozott Franco Frattini olasz külügyminiszterrel, és az észak-afrikai, a közel-keleti helyzetről és a menekülthelyzetről tárgyalt vele. (KAP)
A Pápai Tudományos Akadémia felkért egy gleccserszakértőkből, klímakutatókból, meteorológusokból, hidrológusokból, fizikusokból, kémikusokból, hegymászókból és jogászokból álló munkacsoportot, hogy tárják fel a gleccserek visszahúzódásának okait és következményeit. A bizottság jelentése nem szépít: azonnali, határozott intézkedéseket sürget a klímaváltozás ügyében, amelyek ára – írják – „elenyésző ahhoz képest, amit a világnak akkor kell fizetnie, ha most nem cselekszünk.”
A vatikáni szakértői csoportot a Nobel-díjas Paul Crutzen és Veerabhadran Ramanathan professzor, a Kaliforniai Egyetem Scripps Óceanográfiai Intézete atmoszfératudományi központjának igazgatója vezette. A tudományos testület áprilisi műhelymunkájáról készített jelentést május 5-én tették közzé.
Micsio Kaku japán fizikus az Egyesült Államok legnépszerűbb fizikusa, A lehetetlen fizikája című, 2008-ban megjelent könyve bestsellerlistára került. A Frankfurter Allgemeine Zeitung interjút készített vele Fukusima jövőjéről. Ebből idézünk néhány megdöbbentő részletet.
„Derűlátó számítások szerint várható, hogy hat-kilenc hónapon belül elérik a reaktor alját, tehát stabilissá válik a helyzet. Stabilitásról most még nem lehet beszélni. A reaktor hűtését jelenleg majdnem kizárólag tűzoltók végzik, szamurájharcosokhoz hasonló elszántsággal. Biztosan életveszélyben vannak. Egyes helyeken a sugárterhelés halálos.
„Szép ünnepe lesz Józsefváros hívő népének május 22-én, vasárnap: az Isteni Irgalmasság Konferenciája keretében egy egész napot ajánlunk Isten végtelen irgalmának.” Az egyházközség plébánosa, Bajzáth Ferenc ezekkel a szavakkal tájékoztatatta az olvasókat az Új Ember április 24-május 1-jei lapszámában. Ezen a vasárnapon kinyílik „Józsefváros szíve”, a templom, és az irgalmas Jézus hívja és várja a híveket az egész országból. Szeretettel hívok én is mindenkit. Bízom abban, hogy az Isteni Irgalmasság Apostoli Társulatának tagjai közül sokan eljönnek. De örülnénk, ha jönnének mások is, hogy minél többen találkozzanak az isteni irgalmasság üzenetével ezen a napon, és életüket az Istenbe vetett bizalom és az emberek iránti irgalmas szeretet hassa át.
Katona István püspök
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek május 14-én Bosák Nándor püspök kérésére újraszentelte a Hit és egészség turisztikai projekt keretében felújított nyírbátori minorita templomot és a templomhoz tartozó kolostor most épült negyedik szárnyát, a Kelemen Didák lelkigyakorlatos és közösségi házat. Babály András esperes, plébános és Zombor Szabolcs kivitelező ünnepélyesen átadta a templom kulcsait és terveit a bíborosnak.