Július 22-én Anders Behring Breiviknek „csak” közel nyolcvan ember esett áldozatául Norvégiában. Rá kell döbbennünk azonban, hogy régi-új téveszméi éppúgy veszélyeztetik az egész emberiséget, mint a szélsőséges iszlámisták nézetei. Az első hírek hallatán azt hihette az ember, valami elmebeteg ámokfutó kettős merénylete történt. De azután óhatatlanul eszünkbe jutott az al-Kaida is.
A felsőoktatási intézményekbe a jelentkezők kétharmada felvételt nyert. Az egyetemre, főiskolára bekerült 98 ezer diák közül az alapképzésben a hallgatók 75 százaléka államilag támogatott, 25 százaléka költségtérítéses formában tanulhat majd. A mesterképzés keretszámát nem töltötték fel. A múlt hét csütörtökön kihirdetett felvételi ponthatárokat értékelte Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár és Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke.
Több ezer hektáron kell megsemmisíteni Magyarországon kukoricát. Ennek oka az, hogy a növények génmanipulált vetőmagokból keltek életre. A gazdák háborognak, a külföldi vetőmag-forgalmazók perrel fenyegetőznek, az agrártárca villámgyors intézkedésekkel válaszol a veszélyre, amelyet a „genetikailag módosított szervezetek” jelentenek. Magyarország GMO-mentességének fenntartása nemzetstratégiai érdek.
Róma, Il Gesù-templom. Iñigo, a baszk ezüstbe öltözve áll az oltáron, miseruháján „ezernyi-ékkő”, mégsem hat főúri pompával. Canova csak a szobrot tervezte, a ráboruló miseruhát Le Gros. Az esztéta dolga lenne megfogalmazni a természetes arányokra hagyatkozó fantázia titkát, de alighanem itt megállhatna az elemzés: talán éppen a természetesség a titka e templomot „másodsorban uraló” szoboralaknak, közel a főoltárhoz, ahol kiemelten hangsúlyt kap a Lényeg, aki Iñigo, azaz Loyolai Szent Ignác életének betöltő ereje. Az egykori katona az ő fájdalmas anyja előtt tette le a fegyvert a monserrati est homályában az ősrégi kegykép előtt.
Illés próféta az egyetlen az ószövetségi szentek közül, akinek emlékét a bizánci egyház nyilvános ünneppel tiszteli (július 20-án). Miért? Az egyik válasz abban a párhuzamban található, amelyet Illés és Keresztelő János között maga Jézus mond el (vö. Mt 11,14), s amely miatt liturgikus szövegeink Illést „Krisztus eljövetelének második Előhírnökeként” magasztalják.
Az egyház hagyománya a reggeli és az esti dicséretet tartja a nap két legfontosabb imaórájának. A napkelte és az alkonyat valóban két olyan időszak, amely megállásra készteti a nyitott érzékekkel és szívvel járó embert.
A názáretiek botránkozása, majd Keresztelő János meggyilkolásának hírülvétele után Jézus „magányos helyre” távozik – olvassuk a mai evangéliumi szakasz elején. Neki is szüksége volt visszavonulásra, hogy a háborgó hullámok lecsendesedjenek benne, a „tanítvány” elgondolkodjék „mestere” sorsán, aki előfutára volt. Egyedül kíván lenni az Atyával – zavartalan imádásban.
Súlyos terrorcselekmény rázta meg a norvég társadalmat és a világ közvéleményét július 22-én, pénteken. A harminckét éves, rendezett körülmények között élő (biogazdálkodó) Anders Behring Breivik délután fél négykor egy gépkocsiba rejtett, saját készítésű bombát robbantott fel Oslo kormányzati negyedének szívében, nyolc ember halálát okozva, többeket súlyosan megsebesítve. Majd autójával a harminc kilométerre fekvő Utoya-szigetre hajtott, ahol a kormányzó norvég Munkáspárt szokásos nyári ifjúsági táborát tartották.