Ne féljünk, ne lapuljunk!
Könyvajánló
Nemeskürty István, a nyolcvanhat esztendős „tanár úr” azok közé tartozik, akik rendíthetetlenül kereszténynek vallják hazánkat. Nemcsak történelmi hagyományaiban, de jelenében és jövőjében is.
A jelenlét apostola a könnycsepp szigetén
Magyar jezsuita misszionárius Srí Lankán
Srí Lankát (korábbi nevén Ceylon), ezt az Indiától mintegy harminc kilométerre délre található – valaha érintetlen és mesés szépségű – trópusi szigetet a történelem a nyugati hatalmak hódító önkényének célpontjává, a jelenkor pedig véres polgárháborúk helyszínévé tette. Az egykori brit gyarmatosítók első számú teaültetvényeinél, a máig szolgasorban élő tamilok között él Tőkés György jezsuita szerzetes.
Czár Iván: „Az õ öröme az én örömöm is”
– Tegnap egy régóta nem látott ismerősöm megkérdezte tőlem, milyen hatással volt az én papságom édesapám döntésére. Azt feleltem: a jelek szerint olyannak látja a hivatásomat, hogy úgy döntött, ő is pap lesz… Olyat elég gyakran hallunk, hogy egy fiú az édesapja vagy a nagyapja foglalkozását választja, ismerünk nagy színész– vagy orvosdinasztiákat – olyan viszont nem sűrűn történik, hogy egy apa azt mondja: a fiam orvosként olyan boldog, hogy most már én is beiratkozom az orvosi egyetemre…
Apa és fia az oltárnál
Beszélgetés Czár János újmisés pappal
Az isteni gondviselés egyeseknek rendhagyó életutat szán. Június 25–én Bábel Balázs érsek a kalocsai főszékesegyházban nyolc diakónust szentelt pappá, köztük a hatvanhetedik életévében járó Czár Jánost. S hogy a történet még érdekesebb legyen: a frissen felszentelt papot köszöntő oltártestvérek között ott volt az ünnepelt fia, Czár Iván solti plébános is – akivel a szentelés másnapján közösen mutatta be első szentmiséjét Bácsalmáson. E nem mindennapi eset részleteiről beszélgettünk az „ifjú” pappal, aki immár egyszerre apa és atya.
A vezető nevel is – a nevelő vezet is
A közelmúltban, a Harmat Kiadó és a KEVE (Keresztény Vezetők és Üzletemberek Társasága) gondozásában megjelent Pulay Gyula legújabb könyve. A szerző, aki tizenhárom év alatt hat kormány és öt miniszter vezetése alatt dolgozott közigazgatási államtitkárként, az ÁSZ kutatóintézetének főigazgatója és a Károli Gáspár Református Egyetem közgazdasági tanszékének vezetője. A kiadónál megjelent harmadik kötete, a Tekintély és szabadság a nevelésben és a vezetésben a munkahelyi vezető szerepének és családi életének kapcsolatait boncolgatja. Azokat az ötleteket és módszereket mutatja be, amelyek egyaránt beválnak a gyereknevelésben és a vezetői munkában. Pulay Gyula kilenc gyermek édesapja.
A Nap ereje
Felelősségünk a teremtett világért
A napnak különleges szerepe van az életünkben. Ezt a tényt már régen felismerték az emberek, és tisztelettel fordultak a nap felé. E tisztelet jelei az egyházi szimbolikában is megfigyelhetők festményeken, szobrokon és a templomok tájolásában egyaránt. Számunkra talán a legismertebb és legfontosabb ilyen ábrázolás a csíksomlyói kegytemplomban a Napba öltözött Asszony szobra. De az egyházi ünnepek is emlékeztetnek arra, hogy életünk fontos eseményei szorosan kapcsolódnak a naphoz: a karácsony, a húsvét, a pünkösd és még számos más ünnep ideje is a nap – és részben a hold – járásához kapcsolódik.
Bizalmi viszony a testvéregyházakkal
Új evangélikus püspök beiktatása Győrben
A győri Öregtemplomban az ünnepi istentiszteleten Gáncs Péter, a magyarországi evangélikus egyház elnök-püspöke beiktatta Szemerei Jánost a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület új püspökévé.
Olaszországi zarándoklaton — Scheffler Jánossal
A boldoggá avatás alkalmával egy régi, 1933-as olaszországi zarándokút emlékeit idézzük fel Dsida Jenő, neves erdélyi költő segítségével. A zarándokutat az 1933-as szentév alkalmával a katolikus szellemiségű Erdélyi Lapok szervezte több mint háromszáz erdélyi magyar számára. A csoport szellemi vezetője Scheffler János teológiai tanár és Bánáss László pápai kamarás volt. Az Erdélyi Lapok szerkesztőségének munkatársaként Dsida Jenő nemcsak résztvevője, de szervezője is volt ennek a felemelő utazásnak. Úti élményeit előbb az Erdélyi Lapokban közölte folytatásokban 1933. május 7-e és június 4-e között, majd ugyanabban az évben Magyar karaván Itálián keresztül címmel kötetbe szerkesztve is megjelentette az Erdélyi Lapok kiadásában.